Budapest, 2012. (35. évfolyam)
1. szám január - Saly Noémi: Nekem soha nem volt otthonom...
Krúdy 1907-től 1909-ig, majd 1913-1914-ben a Meteor negyedik emeletén lakott. Az 1891-ben Quittner Zsigmond tervei szerint épült bérházat 1906-ban alakították át szállodává, 1920-ig működött. Kávéháza jellegzetes éjjeli bohémtanya volt. Rövid epizód lett az író életében az Astoria. 1914 márciusában költözött át, miután kedvenc pincére, Braunhuber Gyula ott lett főpincér. A szálloda épp akkor készült el, Hikisch Rezső és Ágoston Emil tervei sze rint épült az ősöreg Zrínyi fogadó és a vele szomszédos házak helyére. 85 egyágyas és 60 kétágyas szobája volt, amelyek között jócskán akadt fürdőszoba nélküli – annak ellenére, hogy egyébként korszerű lift, telefonközpont és központi porszívó is szolgálta a kényelmet és a tisztaságot. Az Astoria zajosnak és szűkösnek bizonyult, s talán egy új szerelem is közrejátszott abban, hogy Krúdy 1915-ben a nagykörúti Royalba költözött. (Megint csak egy olcsó kis szobába, a legfelső szinten.) A Royal megnyitásakor Európa legnagyobb és legelegánsabb szállodája volt. Öt emeletén 350 vendégszoba sorakozott 450 ággyal (a szobák közül százhoz tartozott külön fürdőszoba), olvasótermek, társalgók hívogattak, de a bálteremnek, a kávéháznak, az üzleteknek is csodájára jártak. Négyszáz vendég óhajait több mint kétszáz alkalmazott leste. A szálloda élére 1915-ben Várady Gyu la került. Felesége, Regina , becenevén Re zsán gyönyörű asszony volt, akivel Krúdy viszonyt kezdett (vagy fordítva?). Botrány nem ebből lett, hanem abból, hogy Rezsán első házasságából való kislánya, Rózsa Zsuzsi időközben felcseperedett, és egymásba habarodtak Krúdyval. Az írónak emiatt kellett elhagynia a szállodát 1918 augusztusában, ekkor telepedett át a Margitszigetre. Szülői tiltakozás, titkos levelezés, meghiúsult lányszöktetés – volt minden, mint egy romantikus regényben. Zsuzsi végül Krúdyhoz költözött a Szigetre, és az illem szerint már nem volt visszaút: egybekeltek. A házasságból egy gyerek született: 1919-ben a kis Zsuzsi. 1918-tól 1930-ig laktak a Margitszigeten: a Nagyszállóban és a Kisszállóban, a „kiskastélyban” bérlakásban, illetve rövid ideig az igazgatósági épületben. A Nagyszálló 1873-ban Ybl Miklós tervei szerint épült, 120 szobával. Fürdőszobáiban a szomszédos Margit fürdő áldott gyógyvize folyt a csapból, könyvtár, orvosi rendelő, társalgó, saját mosoda jelentette a fényűzést. 1877-től hat nyarat töltött itt Arany János . Emléke a húszas években még elevenen élt a szigeten dolgozók és lakók szívében. Krúdyt és szomszédait is kiszolgálta a költő hajdani kisinasa, az akkor már Gyuri bácsiként csoszogó Helyes György . A szállót többször bővítették, átépítették. Később a Palatinus nevet viselte. Krúdy 1918-ban és 1927-28 telén lakott benne, mindkétszer rövid ideig. Az eredetileg egyemeletes Kisszálló a Nagyszállótól északnyugatra épült az 1860-as években. Nem is volt olyan kicsi: 50 szobája volt, amelyeket kettesével össze lehetett nyitni, vagy külön-külön használni. Az I. világháború után vált divattá az írók, művészek körében a Kisszállóba költözni. Krúdyék szomszédai között ott volt Szép Ernő – talán ő lakott itt a leghosszabb ide ig –, Bródy Sándor, Heltai Jenő, Molnár Fe renc, Szomory Dezső, Nagy Lajos, Hunyadi Sándor. Az épületet 1936 körül lebontották, a helyére került 1937-38-ban a Dália szálló, amely a háborút szerencsésen túlélte, de nem sokkal később fosztogatói felgyújtották, porig égett. A „kiskastélyt” a szigeti házak öregapjának nevezték. A nyaraló a premontrei apátság romjaira épült az 1800-as évek legelején. József nádor, majd unokája, József főherceg is sok időt töltött itt. Később bérlakásokat alakítottak ki benne, amelyekkel a Fővárosi Közmunkák Tanácsa rendelkezett. Krúdyék 1927 decemberéig éltek itt, ekkor átmenetileg a Nagyszállóban, majd az igazgatósági épületben kaptak lakást, ugyanis 1928-ban a kiskastélyt átalakították: Póló bár néven a város egyik legelegánsabb mulatóhelye lett belőle, ahol elsőrangú jazz- és cigánymuzsikusok szórakoztatták a külföldi vendégeket és pesti aranyifjakat. A háború alatt a ház megsérült, helyreállítás helyett lebontották, hajdani híres lakói emlékét a szomszédos templomrom falán őrzi egy tábla. Krúdyt a hivatalos irodalompolitika – élén a középszerű és bosszúvágyó Pekár Gyulá val – 1930-ra annyira ellehetetlenítette, hogy írásait a lapok és a kiadók nem merték közölni. Nem tudták fizetni a lakbért és a közműszámlákat, a Közmunkatanács felmondta a bérletet, de méltányosságból kiutaltak számukra Óbudán a Templom utca 15. számú házban egy háromszobás, nagyon egyszerű lakást. Elvihették a szigetről az ottani szegényes berendezést is. (Ez bölcs megoldás volt, mert a hitelezők a kölcsönbútorokat nem 14 BUDAPEST 2012 január A „kiskastély” a Margitszigeten
