Budapest, 2012. (35. évfolyam)

4. szám április - Aktuális kiállítások a Mezőgazdasági Múzeumban - Rexa, kalapács alatt

Húsz számozott és a Nagy Budapest Törzs­asztal tagjai aláírásával különlegesített példányt bocsátott licitre március 30-án a kiadásában megjelent Rexa-kötetből a Budapesti Városvédő Egyesület. Annak az immár hagyományos, hatodik éve és ha­todszor megszervezett könyvbemutatónak a keretében, amely alkalmával a kiadó és műhelye egy-egy újabb elfelejtett város­történeti kéziratot s szerzője életútjának ismertetését bocsátja Budapest közönsége rendelkezésére. Ez a Budapest Könyvek sorozata. Idén Rexa Dezső , a legendás le ­véltáros publikálatlan utcanév- és ház­történeteit rendezte össze a bevezetőt is jegyző Hidvégi Violetta . A mostani, rendkívül nehéz körülmé­nyek között különösen merésznek tűnik az elszánás a folytatásra. Hogy lesz-e he­tedik kötet jövőre? Megint márciusban, mint eddig minden esztendőben? Hogy lesz-e BUDAPEST folyóirat, amelyet ép­pen úgy csak előfizetői tartanak fenn, mint ahogy ezeknek az árveréseknek a sikere a könyvsorozatot? Nem tudja persze ezt az a csapat sem, amely újra és újra bele­vág ebbe a kiadói kalandba. Buza Péter , a sorozat ötletgazdája, Ráday Mihály, a licitet vezénylő városvédő, Hirtling Ist ­ván és Grego , a rendezvények prózai és zenei kísérői, még talán Lajsz András, a koktélkirály sem, aki most a licitáló ven­dégeknek, a rendezvény hagyományos helyszínén, az Alexandra Károly körúti áruházában Rexa emlékezete néven ke­vert extra koktélt. A licit minden esetre idén is sikeres kasszát zárt. Kiegyenlíthető a bevételből a követke­ző – a hetedik lesz! – kötet stúdiómunkája. Persze szolid árfekvésben. Mert a Faragó -há ­zaspár, a Tandem is óvatosan számláz évek óta. Baráti nagyvonalúsággal. (B. P.) ● Magyar Kézműves Remek 2012. április 27 – május 20. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara el­nöksége 2001-ben határozatot hozott arról, hogy „Magyar Kézműves Remek” elismerő címet alapít, amelyet minden évben a Kama­ra pályázatára jelentkező gyakorló kézműve­sek számára adományoz. A cím megalapítása azzal a meggyőződéssel jött létre, hogy több gazdasági ágazat összefogásával a hagyomá­nyokat őrző, az agráriumhoz is kötődő, ki­emelkedő minőségű hazai termékek piacra kerülését és turisztikai hasznosítását szolgál­ja, amivel a kisvállalkozások versenyképes­ségét fokozhatja. A döntés meghozatalában kiemelt követelmény a termékek eredetisége, nemzeti kultúrát őrző, egyedi értéket képvi­selő hagyományhűsége, a kivitelezés kiváló minősége és turisztikai hasznosíthatósága. A Múzeumban a szakmai zsűri által válogatott, remek alkotásokat tekinthetik meg az idelá­togatók. (A kiállítás főszervezője a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara.) Nemzeti lókiállítás Folyamatosan látogatható A tavalyi különleges éve volt a múzeumnak, akkor nyitott meg a lovak világát országunk­ban először páratlan módon bemutató tárlata, melyen a magyar lótenyésztés történetéről, a lovaknak a mezőgazdaságban végzett mun­kájáról, a lótartás mikéntjéről, a lovas spor­tokról és a lovakról magukról szerezhetnek érdekes információkat felnőttek és gyerekek. Kíváncsi arra miért alapvető jelentőségű történelmünkben a ló háziasítása? Melyek a magyar lófajták? Hogyan működött a ló­vasút, a fiáker és az omnibusz? Hány futam­ban bizonyult verhetetlennek Kincsem, és ki volt győzelmeit elősegítő legjobb barátja? Érdekelné miként volt és van napjainkban is segítségünkre ez az okos állat? Hogyan és milyen eszközökkel gondozzuk? Melyek a testtájai, és vajon tényleg az-e a térde, ami annak látszik? Ezekre a kérdésekre mind-mind választ kaphatunk a nem mindennapi kiállításon. A tárlat összeállítói rendkívül részletesen és szemléletesen mutatják be, hogy milyen szerepet játszottak a lovak a hadászatban, a mezőgazdaságban és a személyszállításban. Maketteken keresztül ismerhetik meg a láto­gatók azokat a szerkezeteket, kocsikat, szer­számokat, amelyek segítségével a lovak részt vettek az emberek mindennapi munkájában. A kiállítók nagy hangsúlyt helyeztek a lo­vassport bemutatására, hiszen a magyar fajták kiemelkedő teljesítményt nyújtottak ezen a területen is. Látható például Kincsem és Im­perial, a két világhírű versenyló csontváza, valamint a hozzájuk kapcsolódó ereklyék, de emléket állítanak a magyar versenyzés és tenyésztés többi híres lovának is. A gyerekek interaktív, játékos módon is­merkedhetnek meg a lovakkal – hasznos is­mereteket szerezhetnek az ápolásról, a lovak etetéséről és almozásáról. A bátrabbak pedig azt is kipróbálhatják, hogy milyen érzés a hátán vágtában ülni... (A kiállítás a Nemze ­ti Kulturális Alap támogatásával, a Felemelő XIX. század c. pályázat keretein belül való­sult meg.) ● 31 BUDAPEST 2012 április Aktuális kiállítások a Mezőgazdasági Múzeumban Rexa, kalapács alatt

Next

/
Oldalképek
Tartalom