Budapest, 2012. (35. évfolyam)
4. szám április - A fotóművészet születése (1889-1929) - Mi mennyi? – Örkény István százéves
A centenáriumi kiállítás Örkény István élet műve előtt tiszteleg. Bemutatja az életút főbb állomásait: a jómódú polgári családban született, gyógyszerész- és vegyészmérnöki diplomát szerzett, ámde írói ambíciókat dédelgető fiatalemberből a háborút, hadifogságot megjárt, az 50-es évek végén kényszerű hallgatásra ítélt, majd a 60-as 70-es években világhírű szerzővé, alkotó művésszé váló embert. A kiállítás legnépszerűbb műveit, az Egyperceseket és a világ számos színpadán bemutatott, máig játszott abszurd drámáit állítja középpontba, azokon keresztül mutatja meg írói filozófiáját, groteszk látásmódját. Arról, hogy „mi a groteszk”, Örkényt olvasva tanulhatunk legtöbbet. A kiállítás látványát Tóték című világhírű művének fő motívuma, a dobozolás ihlette. A látogató az életrajzot bemutató első terem után egy dobozlabirintusba jut, ahol rátalálhat kedves egyperceseire, miközben feltárulkozik a rendkívül röviden és tömören, sokszor filozofikus mélységgel megfogalmazott örkényi világ. Ezt a feje tetejére állított világot szemlélve a közönség magára ismerhet, mindennapi szorongásait, rémületét oldhatja nevetés közben. Egy-egy szöveg újraolvasásakor rádöbbenhet arra, hogy ezek ma is aktuálisak, semmit nem vesztettek érvényességükből, és érezheti, hogy írójuk is otthonosan mozogna mai világunkban. Örkény számít olvasóira, amikor egyperceseiben – a szokásosnál jobban megdolgoztatva képzelőerőnket – a „közlés minimumát nyújtja és a képzelet maximumát várja” tőlünk. Ugyanígy a kiállítás is számít a látogatók aktív részvételére, felfedező kíváncsiságukra. Mennyi? Harminchárom. Mi harminchárom? Mi mennyi? Örkény István száz éves – jegyezzük meg, és ünnepeljük egész évben! ● A Lélek és Test, valamint az Hervé 100 című nagysikerű kiállítások után egy újabb fotóművészeti demonstrációnak ad otthont a Szépművészeti Múzeum. A március végén nyíló, A fotóművészet születése – A piktoralizmustól a modern fotográfiáig című tárlaton látható fotográfiák döntő többsége a piktoralizmus első nagyhatású publikációjától (1889) a Film und Foto kiállításig (1929) terjedő időszakban készült alkotásokkal mutatja be azt a változást, amely közel 40 év alatt lezajlott. A több mint tíz kölcsönző intézmény – köztük a párizsi Musée d’Orsay és a Pompidou Központ, a New York-i MOMA és a George Eastman House, a bécsi Albertina vagy a kölni Ludwig Múzeum és természetesen a kecskeméti Magyar Fotográfiai Múzeum – közreműködésével létrejövő kiállítás nemzetközi szinten ad átfogó képet a korszak fotográfiai változásáról. Az osztrák, német, francia, angol és amerikai művészek – többek között Alfred Stieg litz, Edward Steichen, Man Ray – mellett a korszak valamennyi kiemelkedő magyar fényképészének – köztük André Kertész, Moholy-Nagy László, Pécsi József és Balogh Rudolf – műve is szerepel a több mint kétszáz alkotást felvonultató tárlaton. ● nyomorult, kilátástalan élet, a mindennapi önpusztítás hagyományát. Szörnyű történet lenne, ha a bravúros szöveg nem alakítana mindent idétlenkedéssé, szerencsétlenkedéssé, keserű tréfává. A Pinceszínházban ugyan nem érezni a sajátosan székelyes, tamásis ízt, de az előadás nem is rugaszkodik el valamiféle általánosabb értelmezés felé, ám a nyomorhumort megbízhatóan működteti. Kaszás Gergő a főszerepben törékenyen brutális, érzéssel könyörtelen, önkínzóan szókimondó. Szé les László orvosa sérült lelkű, szétzüllött, önsajnáló értelmiségi, Tóth József fájdalmashuncut mosolya előre jelzi az önfeledten tolakodó kisember szomorú végét. Bozó And rea a féltestvér szerepében színesen hozza a magakellető fiatal özvegyet, Vándor Éva racionálisan szerelmes öregasszonyt formál meg kidolgozottan, kiegyensúlyozottan. A főszereplőnek a magyar televízió számára elmondott, félszeg közhelyekből szőtt záró monológja Kaszás Gergő előadásában inkább fájdalmasan, mint ironikusan hat. ● A fotóművészet születése (1889-1929) Szépművészeti Múzeum, 2012. március 30 – július 1. 30 BUDAPEST 2012 április Mi mennyi? – Örkény István százéves Petőfi Irodalmi Múzeum, 2012. április 6 – december 31. fotó: Balla Demeter Tárlatvezetések a kiállításban a PIM Esti Extra keretében:- Április 25. 19 óra- Május 30. 19 óra- Szeptember 26. 18 óra- Október 31. 18 óra- November 28. 18 óra- valamint a Múzeumok éjszakáján, június 16-án Edward Steichen: Gloria Swanson. 1924. Magángyűjtemény © Permission of the Estate of Edward Steichen / Courtesy George Eastman House
