Budapest, 2011. (34. évfolyam)
11. szám november - Emlékezni a jövő miatt fontos
az orosz katonaság megjelent a helyszínen a „kellően hatékony eszközökkel”. A robbantások napján ÁVH-s riadóautók kergették szét a bámészkodó tömeget. Palánkkal vették körül a munkaterületet. Nagy volt a fegyelem, az ukrán katonák még egymással sem beszélhettek. A detonációk következtében a szemközti ház ablakai sok helyütt betörtek. A törmelék nagy részét, hogy mihamarabb végezzenek, az altemplomba döntötték-hordták be. De a helyszínről elvitt vasbeton elemeket is csak éjjel szállították, mintha fétistárgyak lettek volna. Sokukat el is ásták. Az altemplomra harminc centiméter vastag beton-aszfalt került. Az azóta eltelt évtizedek alatt a porig rombolt templom emlékét is sikerült kiirtani. Budapesten több generáció akkor hallott először a Regnum Marianum mélyen elhallgatott múltjáról, amikor 2001-ben néhány gimnazista megrongálta az emlékére állított fakeresztet. Ma már egy új kereszt mellett suhannak el a számozásukkal hajdan Sztálin születésnapját ünneplő 70-es trolik. Esetleges újjáépítésére sosem volt meg a kellő akarat. Sem a politika, sem az egyházi vezetés részéről. Közben Rákosmezején, a Zoborhegy téren 1996-ra – tizenhat hónap alatt – elkészült az új Regnum Marianum. A gyönyörű modern templom az 1951-ben felrobbantott jogutódjának tekinthető. (Tudni kell azonban, hogy 1990-ben, amikor felmerült, hogy az első pápalátogatás emlékére istenháza épüljön, még érvényben volt az a minisztertanácsi rendelet, amely megtiltotta új templomok építését az országban. Ezért választotta a katolikus egyház azt a megoldást, hogy az elpusztult épület jogutódját alkossa újjá.) II. János Pál magyarországi látoga tásakor úgy nyilatkozott, hogy Regnum Marianum újraépítése jelképe lesz a magyar egyház és a magyar nemzet feltámadásának. A városligeti templom talán az egyetlen olyan egyházi objektum, amelynek elpusztításáért sosem kezdeményeztek kártalanítást. Az új Regnum Marianum kizárólag adományokból épült. Ez az egyetlen hely, ahol a felrobbantott templom épületének elemeivel találkozni. Ezek közül a 2002-ben létrehozott emlékparkban áll az 1931-es épület kupolájának két lépcsős tartógerendája (ezeket négy méter mélyről ásták elő), valamint két kőelem a régi Regnum Marianumból. Az egyik az egykori oltárszentélynél állt carrarai márvány oszlopfő, a másik egy külső homlokzatot díszítő, Bourbon liliomot ábrázoló cserkészjelvény. Idén februárban ismét a figyelem középpontjába került az elpusztított templom. Amint azt Szőcs Géza , a kultúráért felelős államtitkár elmondta, az Andrássy-negyed kapcsán felvetődött a Regnum Marianum újjáépítésének ötlete. A gondolatot Tarlós István főpolgármester is a magáénak érzi. A kulturális tárcához benyújtott dokumentáció készítője a teljes visszaépítésben nem nagyon reménykedik. Azt tartaná reálisnak, ha egy szakrális történelmi emlékhelyet alakítanának ki a feltárandó altemplomban. A törmeléket kiemelve kaphatna egy ideiglenes tetőt. Kiállításokat, hangversenyeket, megemlékezéseket, esetleg istentiszteleteket is lehetne tartani a tereiben. A trolibusz ötven vagy száz méterrel odébb helyezése nem pénz, hanem szándék kérdése. Erre azonban mindenképpen szükség lenne. Informátorunk fontosnak tartja azt is, hogy az altemplom mint szakrális műemléki tér kerüljön ki az egyházi fennhatóság alól. ● 14 BUDAPEST 2011 november Emlékezni a jövő miatt fontos Zugló alpolgármesterét, Rozgonyi Zoltánt kérdeztük, hogy milyen vál tozást hozhat a városrész lakosainak életében az idén hatvan éve lerombolt templom újjáépítése vagy emlékhellyé alakítása? – Helyi politikusként mindenképpen egy emlékhely létrehozása mellett vagyok. Első körben az altemplom feltárására kellene sort keríteni, ezt követhetné a belső tér kialakítása. Mint élő közösségi hely méltó emléket állítana a múltnak, idegenforgalmi látványossággal gazdagítaná a jövőre kétszáz éves Városligetet. Erre építkezve remek dolgokat lehetne ott létrehozni. Igazi zarándokhely lyé nőhetné ki magát. Mindennek nem lehet anyagi akadálya, ennek bele kell férnie az ország költségvetésébe. Az sem kizárt, hogy európai uniós pénz is felhasználható lesz. – A városrész számára nagyon fontos a zuglói múlt ismerete, a helytörténet feltárása. A Regnum Marianum históriája jól mutatja, hogy ilyen mementók milyen sokat segítenek a fiatalabb generációnak megérteni a történteket. Érdeklődni kezdenek a múlt iránt, egyre fontosabbá válik számukra annak megismerése. Ezért érzem nagyon fontos lépésnek például, hogy ma már a kerület valamennyi iskolájába eljut a Zuglói helytörténeti munkafüzet. – A politikus hatásköre nem több annál, mint hogy emléket állít. Persze ha később az országnak van elég pénze, az egyháznak szándéka, és a híveknek igénye, akkor érdemes rájuk bízni a döntést, ám az elkövetkező öt éven belül nem látom realitását, hogy a semmiből templomot tudnánk építeni a Városligetnél. A terület amúgy is a fővárosé, így nem mi döntünk, s engedélyt sem Zugló ad az ügyben. Reményeim szerint végül olyan döntés születik majd, ami megfelel az itt élők akaratának.
