Budapest, 2011. (34. évfolyam)
9. szám szeptember - Buza Péter: Egy nagy túlélő: Pest első nyaralószállója
legkeletibb részén, a betemetett csatornaív nyugati partján). Cséry Lajos pesti nagybirtokosról főleg Pestszentlőrinc történetének feldolgozásaiban olvashatunk, ligeti országlását még senki sem kutatta. Legfeljebb arról tudhatunk még további csupasz adatokat, hogy a Stefánia utat is az ő birtokain mérette ki a város. Fürdőház a javából A valószínűleg 1839-ben fölépült kettős U tömbjét tehát nyaralószállónak szánhatta Pest. Ligetének vonzerejét növelendő. És követve az éppen formálódó trendet: a parkban és közvetlen környezetében a 19. század negyvenes éveiben sorra nyílnak a gyógyintézetek, szanatóriumok, nyári vendégek elszállásolására is alkalmas „lakok”. Az előbbi kategóriában az 1850-es évek elején rendezkedik be itt az egyik igazi nagyágyú, J. W. Fischhof , aki 1853-ban nyitja meg hidegvízzel kúráló intézményét a Városligetben. 1857-ig gyógyít az akkor használatba vett (bérelt? épített?) házban, amikor is megveszi és bővíti bizonyos Scheibl víz gyógyintézetét, amelyet még 1841-ben alapított azon a telken, amelyen ma az Ajtósi Dürer sor két szép iskolaépülete áll (a vakok tanintézete és a hajdani Erzsébet Nőiskola). Fischhof 1854-ben viszonylag terjedelmes nyomtatványban számol be az alkalmazott gyógymódokról, s közben valamit elárul ligeti épületéről, amelyben áldásos ténykedését űzi. Azt mondja róla, hogy szép facsoport közepén áll a Városligetben, hogy emeletes, hogy „célszerűen épített”, hogy kolonnád kínál kellemes sétahelyet magán a házon belül, s hogy a fürdővendégeknek komfortosan berendezett, világos, száraz, kellemes szobákat rendezett be. Ezekből a mondatokból kiolvasható, hogy meglehetősen nagy, s nem pavilonszerű, egyszerű építmény lehetett, márpedig ilyen ezekben az években (s pláne emeletes), egyetlen egy állt a Ligetben: a „kettős U”. Így hát megkockáztatom, hogy 1853 és 1857 között Fischhof Pest nyaralószállóját bérelte, mielőtt tovább vándoroltatta intézményét a mai Ajtósi Dürer sorra. Thaly Tibor A 200 éves Városliget című munkájában maga is erre következtet, amikor a ligeti artézi víz korai hasznosításáról adja elő kutatásai eredményét: „... rövidesen átvezették a tó alatt a Nádor szigetre (t. i. a vizet), és ott a majorsági épületben kis kezdetleges fürdőt rendeztek be, Fischhof doktor régi rendelője helyén.” Itt persze, mint másoknál is a Liget modern irodalmában, erősen keverednek az egymásba csúszó, összemosódó információk. Például, hogy ez egy majorépület lett volna (ilyenből nem volt emeletes), hogy kezdetleges és kicsi (ha olyan, az aligha emeletes). Bár ahová valóban átvezették a mai Hősök terén megfúrt mélység termálvizét, eleinte valóban kicsi és és jelentéktelen építmény lehetett, amint erről hamarosan tényszerű 25 BUDAPEST 2011 szeptember Az emeletes tömb udvara az 1910-es években Cséry majorja (1865)
