Budapest, 2011. (34. évfolyam)
9. szám szeptember - HELY-TÖRTÉNET - Aradi Péter: A blogoló közgyűjtemény
Az Óbudai Helytörténeti Gyűjteményt 1973-ban, Pest, Buda és Óbuda egyesítésének századik évfordulóján hozták létre. 1973 és 1994 között előbb az Óbudai Művelődési Központ, majd az Óbudai Társaskör részeként üzemelt. 1994-ben önálló intézmény lett, 1996-ban a Művelődési Minisztérium Közgyűjteményi Főosztálya múzeummá nyilvánította. 2007-ben fenntartója, Óbuda–Békásmegyer Önkormányzata a kerület új kulturális koncepciója alapján a Zichy-kastélyban lévő Óbudai Múzeumot összevonta a Pók utcai lakótelepen, az Arató Emil téren található Platán Könyvtárral, így létrejött az Óbudai Múzeum és Könyvtár. „Szerencsére a múzeum teljes szakmai önállósággal és különválasztott gazdálkodással működhet – nyugtat meg Népessy Noémi történész, muzeológus, közgazdász, aki 2008. július 1-je óta a múzeum szakmai igazgatója –, 2012. január 1-jétől pedig szét is válik a két intézmény.” Elmondása szerint a múzeum az utóbbi tíz-tizenöt évben nem igazán váltotta be a hozzá fűzött reményeket, és 2008-tól a fenntartó III. kerületi önkormányzat kifejezte azt az óhaját, hogy alakuljon át jól működő, korszerű intézménnyé. A cél az volt, hogy váljék egy vonzó anyagot bemutató, közösség- és identitásépítő funkcióval is felruházott történeti gyűjtemény nyé, melyet az oktatásba is be lehet vonni. A 2008-ban elindult tervezés során egyértelmű volt, hogy az egyik első feladat egy új állandó kiállítás létrehozása. Abban az évben zárva tartottak, a következő esztendőben a mostani időszaki kiállítás terében nyitottak egy mozis kiállítást, az „Óbuda – egy város három arca” című új állandó kiállítás pedig 2010. június 17-én nyílt meg. Ezt meg kellett hogy előzze az építészeti átalakítás: a Reálterv építésziroda segített abban, hogy a hosszú folyosóról nyíló belső szobákat össze lehessen nyitni, és ezáltal létrejöhessen egy körbejárható tér. – Korábban a Zichy-kastély udvaráról nyílt a bejárat – magyarázza Népessy Noémi –, mi azonban szerettünk volna közvetlen összeköttetést az utcával, illetve a Szentlélek térrel. Szerencsére a kastélynak abban a melléképületében, amelyben a múzeum van, régen kocsiáthajtó volt, így a Műemlékvédelmi Hivatal minden gond nélkül hozzájárult, hogy kinyissuk a falat. Ide került a recepció és egy kis kávézó. A kiállítás tervezése rögtön az átalakulás után elkezdődött. Az volt a koncepció, hogy Óbuda helytörténetét mutassa be, hiszen ez egy történeti jellegű múzeum, és legyen interaktív. Feltett szándékom volt, hogy a költségek nagyobb részét az ALFA program keretében beadott pályázatból finanszírozzuk. Az első alapkoncepciót jó fél év alatt készítettük el, kiegészítve hatástanulmányokkal, stratégiai tervvel, egyszóval mindennel, ami egy korszerű múzeumhoz szükséges. Ezt adtuk be a pályázatra, és nyertünk 19 millió forintot, az önkormányzat pedig adott 6 milliót, így a most látható állandó kiállítás 25 millióból jött létre. A múzeumi szakmában jól ismert NARMER építészeti stúdiót kértük fel, hogy segítsen nekünk a kiállítás építészeti megvalósításában: mi adtuk a koncepciót, ők a látványötleteket. 2010 januárjában volt az első „kapavágás”, amikor megkezdődött az építészeti átalakítás, márciusban kezdtük el berendezni a kiállítást, és június 17-én meg is nyitottuk. Noha nincsenek különlegesen szép, egyedi, reprezentatív tárgyaik, az egész miliő, a hangulat, az összhatás megragadja a látogatót. „Az idén (augusztus közepén) 7500 látogatónál tartunk – büszkélkedik a szak mai igazgató –, míg 2007-ben egész évben kb. 900 látogató járt a múzeumban. Akkor egyáltalán nem volt itt múzeumpedagógia, én azonban a tervezés első pillanatától törekedtem arra, hogy bevonjunk múzeumpedagógust is: így a három történeti kort bemutató kiállítás minden kis tematikus egységéhez igyekeztünk valamilyen foglalkozást kapcsolni – ásatási láda, rajzold át, színezd ki, szagold meg... Múzeumpedagógiai tevékenységünk sikerét jelzi, hogy két TÁMOP-pályázaton is nyertünk: az egyik egy 10 milliós projekt volt, amely most zárul le, a másik, 11 milliós projektünk szeptemberben indul.” A tervezés időszakában nagy kihívást jelentett, hogy a város gazdag történetéből mi kerüljön be a kiállításra. Aquincummal nyilvánvalóan nem kellett foglalkozniuk, azt viszont fontosnak tartották, hogy a középkor helyet kapjon, hogy az emberek lássák, volt ott királyi vár, a Fő téren álltak gótikus templomok, amelyek romjai most is ott rejtőznek a felszín alatt. Mivel ásatási joguk nincsen, a tárlat első A blogoló közgyűjtemény Óbudai Múzeum Aradi Péter Igazi 21. századi kiállítási intézmény, amely igyekszik maximálisan kihasználni a mai kor technikai lehetőségeit. Számos programot szerveznek, minden hónap utolsó csütörtökjén hosszabb nyitva tartással, különféle előadásokkal, a Macskaköves estékkel várják a látogatókat. 12 BUDAPEST 2011 szeptember HELY-TÖRTÉNET
