Budapest, 2011. (34. évfolyam)
9. szám szeptember - Hamvay Péter: Szürke nyár volt
Európa kultúrára adó nagyvárosait járva visszatérő élmény, hogy alig tudunk tenni néhány lépést a turisták által kedvelt helyszínek közelében anélkül, hogy a kezünkbe ne nyomnának egy-egy prospektust, amely színházat, táncot, koncertet ajánl. Elég, ha csak az augusztus közepi bécsi kínálatra rápillantunk: a Rathausplatzon hatalmas kivetítőn filmek forognak, nemzetközi táncfesztivál, az ImPulsTranz várja a látogatókat. A fesztiválok országában, azaz idehaza már minden valamirevaló város kitalálta a maga emblematikus rendezvényét, amely turistákat is vonz és a helyieknek is szórakozási lehetőséget nyújt. Budapest, úgy tűnik, az idén kimaradt ebből a trendből. Végtelenül sivárra sikeredett az idei nyári program. Pina Bausch Társulatának fellépését és a hagyományos Wagner Napokat kivéve alig volt a fővárosban nemzetközi jelentőségű kulturális esemény. Az önkormányzat(ok) és az ország jelenlegi gazdasági helyzetében talán érthető is, hogy szerényebb volt a kínálat az ingyenes rendezvényekből. A sztárokat felvonultató Budapesti Tavaszi Fesztivált és a formabontó kezdeményezéseket preferáló Őszi Fesztivált szervező Budapesti Fesztiválközpont nyaranta eddig a Budapesti Búcsút kínálta. Tavaly még a Fesztiválzenekar ingyenes koncertje nyitotta az eseménysorozatot a Hősök terén, a Lánchíd és a pesti Dunapart másfél hónapra igényes koncertek és kézműves bemutatók színhelye volt. Most ez elmaradt. Emlékezhetünk emellett a Tér, Film, Zene kezdeményezésre is, ahol ingyenes filmvetítések és koncertek szórakoztatták Budapesten és vidéken a közönséget. Ez tavaly nyárra eléggé megfáradt, aztán idén abba is maradt. Szinte semmi sem látszott az utcákon abból, hogy Budapest a nyár közepéig az Európai Unió elnökségét is ellátta, pedig szerte a kontinensen az ilyen alkalmakat nagyszabású kulturális események szokták kísérni. Ami az elnökség kapcsán leginkább szóra érdemes, az a Szépművészeti Múzeumnak a frissen felújított Városligeti tó tükrén rendezett formabontó szoborkiállítása volt. Az Art on Lake során több mint húsz alkotó – köztük olyan világsztárok, mint Magdalena Abakanowicz – műve né pesítette be a víztükröt. A Liszt emlékév programjaival próbálta a felturbózni a Hungarofest ezt a helyzetet, így nyárra tucatnyi koncerttel (köztük több ingyenessel) gazdagította a főváros komolyzenei kínálatát. A Bazilikában, a Belvárosi főplébánia-templomban, a Deák téri evangélikus templomban és számos más helyszínen felcsendült az ünnepelt összes orgonaműve és miséje, elsősorban magyar muzsikusok tolmácsolásában. A Millenáris viszont, amely az EU-elnökséghez kapcsolódó programok egyik hivatalos helyszíne volt, nem kínált jelentős eseményt ebben a fél évben. Ám amint a politika kitette a lábát a parkból, kicsit magára talált a július közepétől augusztus végéig tartó Millenáris Piknikkel. A hét majd’ minden napjára kínáltak valamilyen ingyenes, gyakran interaktív programot: a csütörtökök az irodaloméi voltak, péntekenként táncolni hívták a közönséget, kipróbálható volt a zumba, a salsa, a hip-hop, a flamenco, sőt még a tűztánc is. Szombatonként utcazenészek rendeztek bemutatót, este meg profizenészek adtak koncerteket, akik a látogatókat is bevonták a muzsikálásba. Feltűnő, hogy a fizetős rendezvények sem kénytetették el idén a közönséget. A MüPa által rendezett hagyományos Wagner Napok a Nibelung gyűrűje, a Parsifal, a Trisztán és Izolda produkció után idén a Magyar Állami Operaházzal közösen egy Lohengrin premierrel folytatta a német mester műveinek bemutatását, utána pedig nem sokkal hat hétre – karbantartás miatt – be is zárt. Az Operaház – amely nyáron egyébként is takaréklángra szokott kapcsolni – ezekben a hónapokban vezetőcserékkel, botrányos Szürke nyár volt szöveg: Hamvay Péter, fotó: Sebestyén László 6 BUDAPEST 2011 szeptember Buli a „szigeten” Budapesti Búcsú
