Budapest, 2011. (34. évfolyam)
6. szám június - Fodor Béla: Kétszáz éves a Deák téri templom
Kétszáz évvel ezelőtt, 1811. június 2-án szentelték fel az egykori Káposztáspiac (ma: Deák) téren a pesti evangélikusok első, s máig legfontosabb templomát, Pollack Mihály első pesti munkáját. A reformáció lutheri tanait követő keresztyének a 16. században telepedtek le a mai főváros határain belül, de Budán. Vallási életüket rövid ideig azután is folytathatták, hogy I. Szulejmán török császár hódító csapa tai 1541-ben csellel elfoglalták a várost. A török uralom alól 1686-ban felszabadult Pest-Budán a protestáns egyházak csaknem száz évig nem működhettek, polgárjogot is csak katolikus vallásúak kaphattak. I. Lipót 1703-ban kiadott dip lomája ugyanis, melyben Pestet és Budát visszahelyezte a szabad királyi városok sorába, egyben kikötötte, hogy „aki a valódi, igaz hitű római katolikus vallástól idegen, mint polgárt semmiféle ürügy alatt be ne engedjenek és meg ne tűrjenek.” Változást három emberöltőnyi idő után majd csak II. József uralkodása hozott, aki a felvilá gosult abszolutizmus tanait követve 1781-ben kiadta türelmi rendeletét, szabadabb vallásgyakorlást engedélyezve a reformátusok, az evangélikusok és a görögkeletiek számára. Kimondta, hogy ahol legalább száz nem katolikus család él, ott azok a saját költségükön létesíthetnek és fenntarthatnak gyülekezetet, valamint torony és harang nélküli, nem közúti bejárattal nyíló templomot is építhetnek. Ezenkívül a fent nevezett felekezetek tagjai a hivatalviselés terén semmiféle hátrányt nem szenvedhetnek. A pesti evangélikusok, akik jórészt németek, kisebb részt szlovákok és magyarok voltak, hozzákezdhettek tehát gyülekezetük megszervezéséhez. Tekintélyes és befolyásos nemesi családok báró Pod maniczky József elnökletével 1786. decem berében közgyűlést tartottak és kimondták: „Miután Pest-Budán az evangélikus lakosság száma mindinkább szaporodik, az egyetemen sok evangélikus ifjú tanul, az itt elhelyezett katonaság között is igen sok az evangélikus vallású, kik nem lévén helyben evangélikus lelkész, éppen semmiféle vallásoktatásban nem részesülnek, a gyűlés ezennel elhatározza Pest-Budán egy evangélikus egyház létesítését.” A kérelmezők 1787. júliusában kapták meg az udvari dekrétumot, mely engedélyezte a Pesti Evangélikus Egyház megalapítását. (A budai gyülekezet csak jóval később, 1844-ben jött létre József nádor evangélikus felesége, Mária Dorottya hat hatós támogatásával. ) Az új gyülekezet legfőbb törekvése egy imaház (templom) és iskola felépítése volt. Telekkérelmüket a kincstár elégítette ki, szinte ingyen birtokukba adva a Károly kaszárnya mögötti, addig faraktárnak használt területet, ahol korábban az állatviadalairól elhíresült „Hetztheater” működött. A telek beépítésre Krausz János építőmester kapott megbízást. A közadakozásból folyó Kétszáz éves a Deák téri templom Fodor Béla 33 BUDAPEST 2011 június fotó: Sebestyén László
