Budapest, 2011. (34. évfolyam)
6. szám június - Nagy Béla: A lépcső és háza
lakókat, a cselédeket és a házhoz szállító kifutókat szolgálta. Ez az elrendezés egy igen régi tendencia kiteljesedését szemlélteti. A reneszánsz századaiban az urak és cselédségük még egy térben éltek, ha kellett a szolga, hát kéznél volt. Később már nem volt „trendi” egy levegőt szívni a személyzettel, és egyre kifinomultabb megoldások születtek annak érdekében, hogy az elkülönült együttélés zavartalan legyen. Szétváltak az urak és a szolgálók terei, a kiszolgáló területek és folyosók. A 19-20. századi polgári bérpaloták, bérházak felépítése egyszerű logikát követett. A nagyméretű, értékes utcai lakások az első és második emeleten helyezkedtek el, szintenként általában legfeljebb egy, kettő. Az olcsóbbak részben a magasabb szintekre, részben a telek mélyére kerültek, és az elhelyezkedés követte a társadalmi státust. Ennek megfelelően a gyakran hintóval, kocsival is járható kapualjból fedetten megközelíthető főlépcsőház szinte önálló műalkotássá vált. Márványlépcsők, oszlopfők, díszes kovácsoltvas, illetve öntöttvas rácsok, szép világítótestek és míves üvegablakok emelték eleganciáját. Budapesten a lakóházak alaprajzi rendszere, felépítése is sajátos úton járt. Míg Bécsben vagy Párizsban a telkek beépítése a lépcsőházakból elérhető lakások (úgynevezett „fogatolt”) rendszerére épült, addig Pesten a szegény gazdag is sokat spórolhatott a költséges lépcsőházakkal. Így született meg a gangos pesti ház. Így aztán a mi nagyvárosunkban kevesebb a lépcsőház, mint más európaiakban, és a függőfolyosóról érhetők el az olcsóbb bérű lakások, melyekből így azután többet is el lehetett helyezni. Megközelítésüket elkülönítve biztosította a cselédlépcső, ez a tisztán funkcionális elem, amely nélkülöz minden díszítést, reprezentációs szándékot. A szegényesebb megoldásból piaci értéket kovácsolt a spekuláció, mondván: így a cselédek külön bejáraton át közelíthetik meg szobáikat, de a konyhát is, és így közvetlenül vihetik fel és be a földes krumplit, zöldséget a konyhába, anélkül, hogy összepiszkítanák az elegáns bejáratot, előszobát. A társadalmi státus meghatározta, hogy melyik lépcsőn lehet, kell közlekedniük a ház különböző rendű-rangú lakóinak és a lépcsőházból is sugárzott, hogy kik közlekedhetnek benne. S ha így van – márpedig így – magától adódik a kérdés: Tessék mondani! Most akkor a lépcsőnek van háza vagy a háznak lépcsője? ● 6 BUDAPEST 2011 június forrás: Józsefvárosi Önkormányzat, Főépítészi Iroda A Baross utca 11. egyszerű építészeti eszközökkel megformált főlépcsője elegendő teret adott a lift befogadására is Lépcső a Budai Vár déli oldalán
