Budapest, 2011. (34. évfolyam)
1. szám január - RETROJÁRAT - Zsigmond Gábor: Színről színre: Szépilona
A pesti oldalon már 1866-tól lehetett lóvasúttal utazni, Budán csak két évvel később. Az 1868. június 28-án megnyílt zugligeti vonalat aztán hamarosan követte az óbudai. A jobbparti projekt mögött gróf Feste tich Béla állt, a pestihez egy másik arisz tokrata, Károlyi Sándor neve és vállal kozói köre kötődött. Hamarosan mind a két cég részvénytársasággá alakult, s megszületett a Pesti Közúti Vaspálya Társaság (PKVT), valamint a Budai Közúti Vaspálya Társaság (BKVT). Utóbbi a kocsikat a Lánchíd budai hídfőjétől indította, és az Élelemtár (a mai Bem József) térnél elágazva fejlesztette vonalait Óbuda és Zugliget felé. A helyi legendárium szerint Vörösmarty Szép Ilonkája után elnevezett területen vásároltak telket, ahol először felépítették az istállót és mellé a lovászmesteri lakást, majd 1881-re elkészült az üzem kocsiszínje is. A budai cég vagyonát már előbb, még 1878-ban megvásárolta a pesti, nevét Budapesti Közúti Vaspálya Társaságra változtatva. A lóvasútnak mindeközben komoly vetélytársa akadt: a villamos. Az új közlekedési eszköz Berlin mellett, Gross-Lichterfeldében mutatkozott be, majd 1887-ben Budapesten is. A hazai üzemeltető, a Budapesti Villamos Városi Vasút (BVV) egyre nagyobb konkurenciának bizonyult a BKVT számára (ez már a budapesti egyesített vállalkozást jelenti, noha a betűszó pontosan megegyezik a budai vállalat nevének rövidítésével), és rövid időn belül e két cég versenye határozta meg fővárosi sínek világának képét. A BVV sárga, a BKVT barna színű kocsikat futtatott, innen a későbbi járművek sárga színe és barna csíkja. A budai átalakítási folyamat egyébként erősen elmaradt a pestitől: az itteni lóvasúti vonalak villamosítása, és az új vonalak kiépítése csak 1896-ban kezdődött meg. Tulajdonképpen ezek kiszolgálására helyezték üzembe 1896. szeptember 15-én harminchat kocsi elhelyezésére és karbantartására a remízt Szépilonán. Az innen kiszolgált vonalak közül elsőként a zugligeti nyílt meg 1896. szeptember 15-én, majd ebből leágazva, 1900. február 28-án a hűvösvölgyi. A két vonal kiépítése valószínűleg jó üzlet lehetett, számolva a hagyományosan tömeges budai kirándulóforgalommal. Nem csoda, hogy 1903-ban a zugliget vonalat meghosszabbították, majd 1902. december 4-én átadták a forgalomnak a farkasréti 10 BUDAPEST 2011 január Színről színre: Szépilona Zsigmond Gábor Budapesten villamossal évente mintegy 330 milliószor utazunk. Többször, mint a két metróvonalon és a kisföldalattin. Azt is mondhatnánk, hogy a BKV járművein töltött idő negyedét ezeken éljük át. Meglepő adatok ezek, nem is gondolunk rájuk, amikor éppen fel- vagy leszállunk valamelyikről. S minden bizonnyal arra sem, hogy melyik kocsiszínből állt ki hajnalban a kocsi, a szerelvény. A szervezett budapesti tömegközlekedés múltját feldolgozó sorozatunkban színről-színre haladva mostantól néhány számon át ezeket mutatjuk be, kezdve az első budaival, a Szépilonával. RETROJÁRAT A Szépilona kocsiszínben álló pótkocsit 1913-ban gyártották, s egészen a hatvanas évekig használták „Hazafelé” tart a Stuka. Háttérben Nagy Béla cukrászdája, ahol 1944. július 27-én megölték Ságvári Endrét. A fotó a háború után készült, a járművön még a BSzKRt. cégjele látható
