Budapest, 2010. (33. évfolyam)
3. szám március - Nagy Béla: Kilátás a padlásszobából
ismerve az 1970-es évek végén kezdték el a beépíthető tetőterek tudatos felmérését, átalakításuk gazdasági céllá vált. A gyorsan divatossá vált megoldás elsősorban a pályakezdő fiataloknak adott esélyt a családalapításhoz. Többségük nem jutott volna másképpen hozzá a sajátjához: „felülről súrolták” a tanácsi bérlakáshoz vagy szövetkezeti lakáshoz jutás szociális feltételeit, még akkor is, ha a szociálpolitikai kedvezményekért megígérték, hogy több gyermekük is születik majd az új lakótelepi (ma lakóparki) otthon biztonságában... A gyakorlat ennek nyomán lassan a kertvárosok új épületei esetében is elterjedt. Több hasznos alapterületet lehetett kialakítani az épület tömegén belül, kihasználva a sok esetben kötelezően előírt magastető által kínált olcsó teret. Arra persze kevesen gondoltak (gondolnak), hogy akármilyen kitűnő a hőszigetelés odafönt, télen jellemző a hideg, nyáron a meleg. Csekély az épületrész hőtehetetlensége. A lépcsőjárás sem probléma eleinte, de ahogy idősödnek a lakók, a gyakran az optimálisnál meredekebb lépcső igencsak meggondolandóvá teszi a felesleges mozgásokat. Két porszívó, két TV, két teafőző... Felső kilátások A piacgazdaság beköszöntével a „rút kiskacsa” egyszeriben fenséges hattyúvá változott. A világ kinyílt, és sokan megtapasztalhatták, hogy mit is jelent a panellakások előre kiszámítható egyformaságával szemben az egyedi, elegáns, divatos egyterű. A laza és „kúl”, a „loft”, melyben a történeti épületek egyedi, nyers szarufái és gerendái, a spontán elhelyezkedő kéménypillérek között kinyíló terek utánozhatatlan formákat hoznak létre a város felett. Többségükhöz lakható méretű tetőterasz, sőt -kert is csatlakozhat, az ott időzés egyszerre kínálja a belvárosi lakás és a kertvárosi villa élményét. A belvárosi „loft” manapság – és ez megint csak divatot teremtő eleme a kibontakozó tetőtrendnek –, a fenntartható környezetet szolgálja. A pletykák szerint a hírességek adnak a környezetvédelemre. Erre utal például Leonardo di Cap rio passzív házaknak járó legelismerőbb LEED (Leadership in Energy and Environmental Design) tanúsítvánnyal minősített manhattani vagy Nicolas Cage szintén New York-i lakása. Budapesten is „trendi” az elegáns és extravagáns loft, több okból is. Lakójának nem kell autóba ülnie, a Belvárosban minden szolgáltatás gyaloglási távolságon belül elérhető, az üzletek, a kávéházak, a galériák, a parkok, a Dunapart, az iskolák, az egyetemek, a színházak és persze a nyüzsgő város minden más tartozéka. Metróval, villamossal, busszal bármi, percek alatt. Vonzó lakhely. S garázs, lift meg tetőkert – de legalább egy nagyobb terasz – nélkül a divatos belvárosi padlástéri lakás ma már nem lehet teljes. Ide alig hallatszik fel a szűk utcák zaja, a viszonylagos csendben festői panoráma nyílik a tetőkre, és a szerencsésebbek átláthatnak a város felett a Gellérthegyre, a Budai Várra vagy a Budai-hegyvidékre. Igazi értékké persze majd akkor válik a belvárosi „loft”, ha csökken a Belvá-4 BUDAPEST 2010 március Tetőtérbeépítések Budán
