Budapest, 2010. (33. évfolyam)
1. szám január - Csontó Sándor: „Nálunk híres a krémes”
A Felvidékről elszármazott és a fővárosban gyökeret eresztett, tisztességesen gyarapodó polgárcsalád fejlődése szinte töretlen. Szinte – ha nem számítjuk a háborús éveket, a hadifogságot és a kitelepítés megalázó időszakát. A valóságot így aztán jobban fedi, ha azt mondjuk: folyamatos megújulás és újrakezdés, rengeteg munkával. A névadó-alapító Auguszt Elek (1834-1881) mesterlevéllel a zsebében épp jókor érkezett Budapestre, hogy Budán, az Attila út egyik földszintes kis házában, 1870-ben „czukrászati” boltját és műhelyét megnyissa. (Talán a falusias, németajkú Tabán emlékeztette a leginkább dimbes-dombos szülőföldjére, konkurencia mindenesetre közel s távol nem akadt.) Korai halála miatt nem tudta művészetét kiteljesíteni, de felesége továbbvitte a firmát, példát mutatva az utódoknak. A cég jóhírét – sok éves hazai és külföldi tapasztalatgyűjtés után – fia, Auguszt E. József (1875-1948) alapozta meg. 1908-tól már fényűzően berendezett cukrászdát vezetett a Krisztina körút 1. szám alatt (később, 1916-ban átköltözött a 3. szám alá), kiváló szakmai érzékkel és a legkorszerűbb műhellyel. Ez volt Buda legendás „Zserbója”. József és párja 1915-ben nyitotta meg a Hidegkúti úton a főváros nyári látványosságát, az Auguszt Pavillont. A teraszos kiképzésű kertben szökőkutak, pálmafák, lugasok, szobrok, uzsonnázó- és vacsorázóterem is várta az „édes életre” vágyó vendégeket. 1945-ben bombatalálat tette tönkre a Krisztina téri házat, és a pavilon is odalett. Két évvel később romjaiból feltámadt a cukrászda egy része, az irányítást a hadifogságból hazaérkező Auguszt Elemér (1912-2006) vette át. Ám az államosítás és a kitelepítés megtörte a család erejét. (A Dél-Budai Vendéglátóipari Vállalat egységeként Déryné eszpresszóként híresült el, meg sem közelítve a hajdani vendéglátóhely színvonalát. Tavaly óta csillogóvillogó kávéház-bisztróvá varázsolták át, a színpad, a díszlet már megvan, csak az igazán jó előadások hiányoznak belőle.) 1957-ben, amikor már lehetett iparengedélyt kapni, Auguszt Elemér a nulláról indulva a Fény utcai piaccal szemben nyithatott újra üzletet. 1988-tól fia, József vette át az édes vállalkozás irányítását, remek műszaki érzékkel, folyamatosan bővítve és modernizálva a helyiséget. 1993-ban Auguszt Olga nyitotta meg Pesten az első, s a modern időket nézve a család második üzletét egy Kossuth Lajos utcai bérház udvarában. 2001-ben pedig, százéves gesztenyefák árnyékában, átadták a farkasréti Auguszt Pavilont is. Épülete alsó szintjén található a műhely, onnan kerülnek ki az üzletekbe a finomságok, fent pazar antik bútorokkal berendezett szobákban fogyaszthatnak a vendégek. A Fény utcai cukrászda eközben iparművészek által tervezett, gyönyörű nagypolgári szalont idéző emelettel bővült. A família minden tagja részese az üzleti és a szakmai sikernek, páratlan energiával és tiszteletreméltó összefogással viszik tovább a hagyományt és a mesterséget. Jelentős szerep jut az ötödik generációnak, Auguszt Olga három lányának is: Auguszta viszi a pavilont, Franciska ügyvédként a jogi ügyek felelőse, Flóra a gazda a belvárosi boltban. A családi vállalkozás száznegyven esztendős fennállását a belvárosi üzlet teljes átalakításával és újranyitásával ünnepelték. A Kossuth Lajos utca 14-16. szám alatti négyemeletes, neoreneszánsz bérházat saját részre építette 1894-ben Wagner János jeles építőmester. Nemrégiben lehetőség nyílt, hogy az addig kissé eldugott, udvari üzlet méltóbb, utcafronti helyiségbe költözhessen. A tervezés idején – tapasztalatgyűjtés céljából –, Olga asszony vezetésével több „Nálunk híres a krémes” Édes étketskék Auguszttól száznegyven éve Csontó Sándor Az Auguszt famíliának immár az ötödik generációja viszi tovább a nevet és a cukrászmesterséget új belvárosi üzletükben. Nagy dolog ez, nem csak ebben a szakmában. Aligha találunk más iparos-kereskedő dinasztiát ilyen hosszú korszakot átívelő munkássággal. Nagy dolog azért is, mert szép portáljaikkal, kínálatukkal megkezdték a Kossuth Lajos utca visszafoglalását dicstelen lelakottságából, elhagyatottságából. Ők saját családjuk hagyományaiból is tudják: valamikor ez volt a pesti kereskedelem s szórakozás fényes főutcája. S ha sokan melléjük állnak, újra lehet is az. 6 BUDAPEST 2010 január Auguszt E. József feleségével és Elemér fiával forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény
