Budapest, 2010. (33. évfolyam)
12. szám december - Lestyán Sándor: Az ifjúság írói
Nos, az én első ifjúsági regényem egy való, gyerekkori élmény, azokban a mostoha években, amikor a mi iskolánk kis diákjainak nem volt más öröme, szórakozása, mint a városszéli Somos-erdő. Ott játszottunk mohikánt, én voltam a Sólyomszem. Egy napon aztán az erdő gazdája, a gróf kitessékelt bennünket az erdőből, ahol jó darabon kivágták a fákat és a tisztásokon istállókat építettek. Az istállókban a gróf versenyparipái nevelkedtek. A versenylovak fontosabbak voltak, mint a gyerekek. Nagyon el voltunk keseredve. És elhatároztuk, hogy világgá kergetjük az erdőből a gróf paripáit. Mégpedig úgy, hogy tüzes taplót dugunk a fülükbe, ettől aztán megvadulnak és elszáguldanak a harmadik vármegyébe. Sajnos, a terv nem sikerült. A somoserdei mohikánok elvesztették a csatát a hatalmas Károlyi gróffal szemben, aki a tetejébe még be is árult bennünket az iskolában, az igazgatónak. Mondtuk is, hogy az árulás a Károlyi grófok nemzedékről, nemzedékre szálló gazsága, hiszen a Somos-erdő, a hatalmas birtok, a kastély is úgy lett az övék, hogy Károlyi Sándor elárulta Rákóczit és a kurucokat a császárnak. Hát erről szólt az én első ifjúsági regényem, a következő pedig Gyuriról, a hős repülősről. A harmadik aztán sokáig, nagyon sokáig váratott magára. Őszintén bevallom: hűtlen lettem az ifjúsági irodalomhoz. Beleszerettem Budapest múltjába, a város régi történeti emlékeit kerestem, levéltárakban, könyvtárakban búvárkodtam, régen elfelejtett emberek nyomait kutattam, meg is írtam – a felnőtteknek. Most aztán jóvátettem a hűtlenségem. Felszabadulásunk tizedik évfordulójára az Ifjúsági Könyvkiadónál megjelenik az „Utazás az új Magyarországon” – s ebben megírtam nektek szép fővárosunk múltját, jelenét, s jövő előrevetett nagyszerű képével. A felszabadulás új szárnyakat adott az irodalomnak és életre keltette az új ifjúsági irodalmat, melynek egyik legelső katonája lettem. Sokáig töprengünk Fazekas Annával, aki ma az Ifjúsági Könyvkiadó igazgatója, hogy milyen könyveket is írjanak a magyar ifjúsági írók a gyerekeknek? Amellett kardoskodtam, hogy a regényeken, elbeszéléseken és verseken kívül az ifjúság szívesen olvasna olyan könyveket, melyek elvezetik hazánk gyönyörű tájaira, s e gyönyörű tájakon élő emberekhez. Mennyi mindent mond a hazáról a Bükk, a Balaton, a Bakonyerdő, a Hortobágy, erdő-mező állatvilága, növényvilága, minden falatnyi hely a hegyekben és a síkságon, a maga sajátos életével, a természet csodálatos titkaival, melyek csak addig maradnak titkok, míg meg nem ismerkedünk velük! Nyakamba vettem az országot. Édes teher volt, mondhatom! Évekig jártam-keltem a hazai tájban, barátságot kötöttem erdészekkel, vadőrökkel, halászokkal, aludtam szénégető kunyhójában, lestem a szarvasbikát, megfigyeltem a fészkét építő pirinyó őszapót, eljutottam a természetvédelem alatt álló területekre, ahol ritka, különleges virágok és más természeti ritkaságok fogadtak. Egy egész ládát megtörlő feljegyzést, élményt gyűjtöttem, mikor hozzáfogtam az első ilyesfajta könyv megírásához, a Muzsikál a Bükk-höz. Tetszett a kiadónak, és ami ennél is fontosabb: tetszett a gyerekeknek. Még a lengyelek figyelmét is magára vonta. Hamarosan megjelent lengyel nyelven is, úgy tudom szívesen forgatták a lengyel gyerekek. Majd jött a folytatás: Zúg a nádas. Ez a Velencei-tó lápvilága, a zsombékos nádrengeteg, a kócsagok, gémek, vadlibák, vadkacsák birodalmába, a régi pákászélet maradványaihoz és az ottani halászokhoz vezette az olvasót. Néhány hónappal ezelőtt jelent meg a Zúg a nádas második kiadása, ami azt bizonyítja, hogy nem dolgoztam hiába. Közben írtam egy kis könyvet – Vadállatokból háziállatok a címe –, arról, hogy miképpen nevelt magának az ember háziállatot a vadállatokból. Aztán a lányolvasók a szememre vetetették, hogy mért nem írok nekik is valamit? Ne panaszkodjatok lányok – mondtam magamban –, és írtam egy kis regényt Teleki Blankáról. Míg hangjáték is készült belőle az Ifjúsági Rádiónak. Jöttek, jöttek az olvasók levelei, hol marad a Muzsikál a Bükk és a Zúg a nádas 7 BUDAPEST 2010 december