Budapest, 2010. (33. évfolyam)
9. szám szeptember - Nagy-Budapest városrendezése , IX. Margitsziget
A rendezés új tervei e megfordított tagozás alapján készültek. A Margithídról a lehajtó út a terv szerint nem a Sziget középvonalába érkezne, mint jelenleg, hanem a Pest felé néző part mentén haladna tovább, és csak feljebb, a fedett uszodától északra csatlakozna a jelenlegi kocsiút vonalába. Ezáltal a déli csúcson, a Margithíd és a fedett uszoda között, éppen az új hőforrás körül hatalmas, forgalomtól mentes terület alakulna ki. Itt helyezhető el az új gyógyfürdő és az ezer személyre tervezett gyógyszálló, amelyekhez a már megépített fedett uszoda szervesen csatlakozna. A szálloda dél felé nyílna, s ablakai előtt a leggyönyörűbb panoráma tárulna fel: a főváros teljes látképe a hidakkal, a Várral, a Gellértheggyel. Előtte nagyméretű parkterület maradna szabadon, amely a szállodát kellően elválasztja a Margithíd látványától és zajáról. Ennek ellenére ez az új fürdő és szálló a főváros belsejétől még gyalogosan is csak néhány perc távolságra volna, ami különös előnyt jelent a téli idényben. Innen, a déli új gyógyfürdő-résztől északra a sziget közepéig parkterület lenne, jelentősebb épületek nélkül. E csendességben a középkori kolostorromok különösképpen kedvező helyet nyerhetnek, és a nagy parkterület védené a déli gyógyfürdő-részt, míg a sziget felső zajosabb, forgalmasabb szakasza a jelenlegi Palatinus strand tájékán kezdődne. Szabadtéri színház, különféle éttermek, szórakozóhelyek következnének, s ezeknek súlypontja az északi csúcs alatt alakulna ki, ahol az új hídlehajtó tengelyében megfelelő bejárat kiképzéséről kell gondoskodni, természetesen szebbről és nagyvonalúbbról, mint amilyen a sziget eddigi déli bejárata volt. Fedett sétányok, üzletek elhelyezésével, az autóparkolók helyes megoldásával, szobrok, kutak felállításával e résznek világvároshoz illő nagyvonalú kialakítást kell és lehet is adni. Külön kell megemlítenünk a jelenlegi, Ybl Miklós által épített gyógyfürdőt. Az új elgondolásban gyógyfürdőként később elvesztené jelentőségét, de mint igen artisztikus, a környezetbe jól illeszkedő épületet okvetlenül fenn kell tartani és esetleg kávéházzá, zeneteremmé vagy hasonló, ide illő rendeltetésű épületté kell majd átalakítani. Nagy vonásokban tehát ez lenne a Margitsziget jövő elrendezése, ám nem volna teljes a kép, ha kiragadnánk környezetéből és nem törődnénk a szomszédos területekkel. Ma a Duna budai és pesti partjai a Szigetről nézve igen dísztelen látványt nyújtanak, amely egyáltalán nem illő annak jellegéhez és rendeltetéséhez. A pesti parton a Szent István park körüli új résztől eltekintve még mindig telepek, malmok éktelenkednek, a budai oldalon is hasonló a helyzet. A jövőben mindkét partot széles parksávként, Duna-parti sétányként kell kialakítani, amihez elegendő hely áll rendelkezésre. Mögötte pedig lakóépületeket kell emelni. A parksávban sporttelepeket, új strandfürdőket, csónakházakat, általában olyan intézményeket kell elhelyezni, amelyek eddig a Margitszigeten voltak vagy oda törekedtek. Erre a célra ezek a partok sokkal alkalmasabbak, míg a Szigetet óvnunk kell a túlzott beépítéstől és az oda nem illő rendeltetésű, forgalmas intézményektől. Mindezeknek a nagyvonalú terveknek megvalósítása kedvezőbb gazdasági körülményekre vár. Az első és igen jelentős lépések azonban megtörténtek; egyrészt a romtalanítás és a helyreállítás, másrészt a gazdasági alapok megteremtése terén. Igen fáradságos és áldozatos munkával sikerült a romokkal, hullákkal borított, árvíztől eliszaposodott területet megtisztítani, majd a fedett uszodát, a strandfürdőt helyreállítani és üzembe helyezni. Következő, részben be is fejezett munkálatok: a park restaurálása, a víztorony és ezzel kapcsolatban a vízmű-hálózat, a világítási és az elektromos berendezés helyreállítása. Ezek a munkálatok a további tervek megvalósításának mind gazdasági, mind műszaki és biztonsági szempontból alapfeltételeit jelentik. Gazdasági szempontból döntő jelentőségű, hogy a múlt év végén egyes társadalombiztosító intézetek tőkeerejükkel intézményesen bekapcsolódtak a Margitsziget újjáépítésébe és kiaknázásába, továbbá, hogy ez az újjáépítés a hároméves tervben is helyet kapott. A Társadalombiztosító Intézet bekapcsolódása azonban nemcsak gazdasági szempontból jelentős, hanem a Sziget szociális felhasználása szempontjából is. Így ugyanis megvan a biztosíték arra, hogy az itt lévő gyógyító intézmények minden rászoruló előtt nyitva állnak majd, de arra is, hogy orvosi és egészségügyi felszereltség tekintetében ezek a legkorszerűbb fokot érik el. Máris lehetővé vált, hogy elkészüljenek a csak kevéssé sérült régi gyógyszálló és vízgyógyintézet helyreállítási munkálatai. Itt már az idei szezonban 160 szoba áll a gyógyulást kereső közönség rendelkezésére. A további tervek között szerepel az új szálló és fürdő felépítése és fokozatosan az egész Sziget újjáépítése és berendezése. Ha kellő optimizmussal nézzük a jövőt, a Margitsziget néhány éven belül nemcsak eléri, hanem meg is haladja azt a színvonalat és jelentőséget, amivel a múltban rendelkezett. Kertkultúrája eléri régi fényét, dísztelen és összevissza épült régi építményei helyett pedig világos és célszerű rendszerben új modern házak emelkednek majd itt. Gyógyító szerepe és hatásfoka többszöröse lesz a réginek. Szociális, gyógyító és üdülő jellege jobban kidomborodik a későbbiekben, az egykori inkább luxus-, mulató- és sportjellege pedig elhalványodik. Nemcsak a főváros, hanem az egész ország egyik legjelentősebb gyógy- és üdülőhelye lesz, s kellő külföldi propagandával a gyógyulást kereső idegenek százait is ide fogja vonzani. Mindez nem utópia, hanem közelfekvő valóság, aminek beteljesedését nemcsak remélnünk kell, hanem egyenesen kötelességünk is minden eszközzel előmozdítani és siettetni. Ennek pedig egyik alapfeltétele a helyesen megalkotott, jól átgondolt, mindennel előre számoló rendezési terv. ● a képek forrása: FSZEK Budapest Gyűjtemény 9 BUDAPEST 2010 szeptember
