Budapest, 2010. (33. évfolyam)
7. szám július - Ráday Mihály: Élt 142 évet
A MÁV Északi Járműjavító Kft. rendesen megünnepelte 140. születésnapját, s ez alkalommal a témához legjobban értő szakemberek közreműködésével, számtalan fotóval, a 2007. március elsejei ünnepi alkalom idején dolgozók teljes listájával gazdagon kiállított könyvet jelentetett meg. „A MÁV vezetése nevében is további sikeres évtizedeket kíván” a kötet előszavában Kamarás Miklós vezérigazgató. A MÁV Zrt. elnöke, Heiczinger István sza vai szerint: „...az úton az Északi Jármű javító jól bizonyított. Képes a folyamatos megújulásra, részese a modernizációnak, sőt, modernizációs folyamatokat generál. Az utóbbi időben egyre jobban érzékelhető az Uniós piacból való részszerzési akarat és az ehhez szükséges képességfejlesztés. Jó úton halad az Északi.” Hogy ez az út hova vezet, ma már jól látható! A MÁV kiürítette és árulja eredetileg is saját céljára épített hatalmas irodaházát az Andrássy úton. Emlékezetes műemlék-bontásai között fontos a pesterzsébeti szecessziós vasútállomásé korábban, vagy legutóbb a „Pécsi Indóházé” a teljesen elhanyagolt Kelenföldi pályaudvar tőszomszédságában. Az ipartörténeti jelentőségű, látványos püspökladányi és dombóvári fatelítő telepeket éppen manapság engedik széthordani. A MÁV szinte egyáltalán nem támogatja a saját múltja, történelme megőrzésére tíz éve létrehozott Vasúttörténeti Park fenntartását. S egy-egy, az utóbbi években nagy nehezen begyűjtött, még megőrizhető, ám az anyagiak hiányában oda be nem vihető régi mozdony- és kocsitípus sorsára hagyva pusztul az Istvántelki Főműhely romosodó épületeiben és azok gyom-borította környezetében, az Isten szabad ege alatt. A legfontosabb dátumok: az 1836. évi Országgyűlés megalkotta az első hazai vasúti törvényt, s 1846-ra megépült az első pálya Pozsony és Nagyszombat között, igaz, kizárólag lóvasúti szállításra. Gőzüzemre csak 35 év után alakították át. Az első gőzvontatású vasút Pest és Vác között épült meg 33,9 km hosszan, majd a kiegyezésig megépítettek 2378 km normál nyomtávolságú hálózatot. 1867-ben a XIII. törvénycikk írja elő a további fejlesztéseket, majd 1868. június 30-án megszületett a Magyar Királyi Államvasutak Alapító Okmánya. A vasút történetében sok fontos dologról lehetne beszélni a közlekedési eszközök fejlődésén túl is, olyanokról, mint az állomások és egyéb üzemi épületek típustervei, a MÁV lakóépületek, a Vasúti Tisztképző Tanfolyam megindítása 20 évvel később, s arról, hogy a MÁV milyen módon gondoskodott a szakmunkásutánpótlásról, hogy 1870-ben saját nyugdíjintézetet alapított, 1875-től csaknem minden vasúti csomópontban működtetett saját elemi iskolát, gondoskodott az alkalmazottak kulturális és sportegyesületi életéről, 1879-ben pedig már saját betegsegélyező intézete volt. A vasúti főműhelyek közül az elsőt 1847-48-ban alapították Pesten (Nyugati Főműhely) s már 1895-ben megszüntették. (Ebben a cikkben természetesen csak a fővárosi műhelyekről lesz szó.) Az Istvántelki Főműhely születési időpontja 1905, megszüntetése 1992. Az Északi Főműhely születési éve 1867, megszüntetésére 2009 őszén került sor, amikor eszközei nagy részét és funkcióját a Szolnoki Főműhelybe telepítették át. Kevesen tudják, hogy a mai Északi Járműjavító területén a gyárat egy magyar-svájci társaság alapította, melyben gróf Széchenyi Ödön is szerepet vállalt, és igazgatósági tagja volt Klapka György tábornok is. Érdekesség, hogy 1873-ban fedett helyen 20 mozdony és 31 kocsi, szabad helyen pedig 259 kocsi volt elhelyezhető. A gyár 417 alkalmazottja majdnem mind német és szláv nevű, de voltak olasz és francia Élt 142 évet szöveg és fotó: Ráday Mihály 28 BUDAPEST 2010 július Kelenföld: a pécsi indóház, amikor még megvolt Istvántelek: épületek és közlekedési eszközök ebek harmincadján
