Budapest, 2010. (33. évfolyam)
5. szám május - Zsigmond Gábor: Minden hatodik órában
19 BUDAPEST gódzkodás nélkül utaznak a villamoson. A sérülések elkerülése érdekében a kalauznak mindig hangos szóval kell figyelmeztetnie az utasokat a fogódzkodás biztonságára. De szólnia kell a fiataloknak is, ha elfeledkeznek az idősebbekkel szemben elvárt figyelmességről. Az ülőhely átadását sohasem rendelkező modorban, hanem udvariasan és jóindulatúan kell kérni. A megállóba érkezve újra az egyenruhás szolgáltató közreműködésére van szükség. Ugyanis: ...sokszor előfor dul, hogy a megállóba érkező villamost megrohanják a felszállók, és ezzel akadályozzák a leszállást. ... irányító közbelépésével azonban elkerülhető a torlódás, és így a szerelvény nem áll feleslegesen hosszú ideig a megállóban. A gyors utascserélődés fontos tényezője az egyenletes és biztonságos közlekedésnek. Gyakori eset az is, hogy az utasok elállják a leszállni szándékozók útját. A körültekintő, figyelmes kalauz ezt azonnal észreveszi és udvarias, de határozott közbelépésével helyet biztosít a zavartalan leszálláshoz. Nem csak szolgálati, hanem erkölcsi kötelességük is a kalauzoknak, hogy a gyermeknek és aggoknak a fel- és leszállásnál segítséget nyújtsanak. A leszállás befejezése után a csapóajtókat fel kell csukni és csak ezután szabad jelt adni az indulásra. Ahol a járatok ritkábban közlekednek, indokolt a szaladó utas bevárása. Persze sokszor hiába dolgozik figyelmesen és kötelességtudóan filmünk hőse, a biztonságos közlekedés kialakításában a kocsivezetőnek is jelentős szerep jut. Ez azonban már egy másik történet. A legközelebbi RETROJÁRAT szövegével, képeivel ennek részleteit is megismerhetik. ● 2010 május
