Budapest, 2010. (33. évfolyam)
5. szám május - Persányi Miklós: Az állatkert: világattrakció!
csodált harmonikus arculatot. Szemlátomást illant el a szépség. A rendszerváltásra a csonka kert a város szégyene lett. További fejlődésének, népszerűsége megőrzésének elengedhetetlen feltétele az, hogy a területe bővüljön. Hogy ez lehetséges-e ez? Akarat kérdése. Hogy közérdek, azt kevesen vitatják. De a közakarathoz cselekvés is kell. Ahol ez megvolt, más világvárosokban, ott nem számított, hogy drága-e a telek, nem számított, hogy korábban lakóház, királyi park, vasút, volt-e ott. Kapott. Például Amszterdamban, Antwerpenben, Koppenhágában, Rotterdamban, Bécsben, Moszkvában, Londonban, Berlinben, Dublinban, Lipcsében – nagyon sokfelé nőtt a város központjában lévő állatkertek területe az utóbbi évtizedekben. De példa lehet erre néhány magyar város is: Debrecen, Győr, Veszprém. Másokat meg eleve megfelelő területen hoztak létre, mint Nyíregyházán, Szegeden – 30 és 45 hektáron. A 12 hazai állatkert között 10,8 hektárral a 9. helyen áll a budapesti: Jászberény és Kecskemét van még mögötte. A pécsit ivóvízvédelmi okból már költöztetik új, a fővárosiénál nagyobb helyre. Budapesten is volt olykor bővítési szándék, de soha nem volt cselekvő akarat, amely legyőzte volna a kisszerű ellenérdeket. Nemhogy nőtt volna, hanem vagy egyharmadával csökkent a kert: 15 hektárról 11 alá. Volt, amikor a Városligetből való kitelepítést javasolták, hol a Hűvösvölgybe, hol Csömörre, de szerencsére – és sajnos – a javaslatoknak sosem lett foganatja. Szerencsére, mert nagy kár lett volna a könnyen elérhető, milliós népszerűségű Állatkertet felszámolni a város belsejében, és sajnos, mert a mai követelmények mellett fuldoklik a zsúfoltságban, és nemcsak az állatoknak, de a látogatóknak is kényelmetlenül kicsi. A megoldás a bővítés a Ligetben, s majd egy új ikerállatpark létesítése. Évente hatszáz millió ember látogatja ezeket a kerteket mindenütt a világon – a legjelentősebb kulturális és turisztikai attrakciók közé tartoznak. A Budapesti Állatkert Magyarország első számú attrakciója. (A hazai állatkerteknek együttesen évente mintegy hárommillió látogatója van, az első tíz hazai kulturális csúcsprodukció között négy állatkert található. A főváros térségében is három további van – más-más karakterrel, de mind népszerű: a Budakeszi Vadaspark, a Tropicarium a budafoki plázában és a margitszigeti Kisállatkert). A fővárosi éves átlagos látogatottságával az egyedüli egymilliós, a következő legnagyobbak felkeresésére (Szépművészeti Múzeum, Egri Vár, Madách és Vígszínház, Magyar Állami Operaház) évente még félmillió jegyet sem váltanak. A hajdan hasonló közönségű Vidám Park eközben elvesztette látogatói háromnegyedét. A százezret is meghaladja a külföldiek száma, míg a fővárosi közönség, az összes belépések kétharmadát váltja meg. Színvonalas művelődési és rekreációs lehetőséget biztosít a Főváros közönségének, bel- és külföldi vendégeinek, az ökológiai-környezeti kultúra és oktatás fontos nemzeti központjaként működik, őrzi a hagyományokat és a műemlékeket, és segíti a veszélyeztetett élőlények fennmaradását. Egy modern állatkert fontos közfeladatokat teljesít, magyarán „időt ad el”. Ezért nyeri látogatóitól saját bevételeit, illetve ehhez kap támogatást közpénzekből. Ebben nem különbözik bármely kulturális közintézménytől. Amiben mégis van különbség, az a példátlan népszerűség. Az intézmény mára szerencsésen elvesztette korábbi „menazséria” karakterét. De ennél sokkal messzebb is jutott: a természettel kapcsolatos kultúra mellett a művészetek területein is komoly kínálatot és szolgáltatásokat épített fel. Rendezvények, fesztiválok, művészeti kiállítások, komolyzenei vagy jazzkoncertek. Attrakciókat épít tehát, és nem csupán téglából, hanem szellemi javakból. Komplex kulturális intézmény lett. A város szégyene helyett a város büszkesége. ● 6 BUDAPEST 2010 május Pest, 1866. A Majomházat Szkalnitzky Antal, a Nemzeti Színház építésze tervezte Kilátás az Elefánttoronyból, 1912. Az ostromban elpusztult Bivalyház 2010-ben épül vissza
