Budapest, 2010. (33. évfolyam)
5. szám május - Persányi Miklós: Az állatkert: világattrakció!
spektákulum néhány olaj- és más milliárdos háza táján is. A bécsi népnek egyébként csak 1779-ig kellett várnia, amikor megnyitotta előttük is II. József , aki még afrikai és amerikai expedíciókat is indított a gyűjtemény feltöltésére. Kalandos a világ második nyilvános állatkertjének a sorsa. A francia Enciklopédia 1782-ben a „Ménagerie” szóra a következő meghatározást adta: „luxus és kiváncsiság célját szolgáló létesítmény”. 1793-ban a Nemzetgyűlés „államosította” az arisztokrácia tulajdonában lévő egzotikus állatokat, ezeket át kellett adni a tudósoknak a Jardin des Plantes-ban, hogy valamennyit kitömjék múzeumi célra. A király Versailles-i menazsériájának még élő „tárgyait” is ide hozták (a maradékot: a veszélyes bestiákat ott helyben lelőtték a katonák). A bölcsek aztán úgy döntöttek, sok állatot elevenen hagynak tudományos tanulmányok és a köz nevelése érdekében. A Ménagerie a mai napig működik, műemlék. Persze Párizsban van még két jelentős akvárium meg még egy kicsi állatkert is, a Bois de Boulogne-ban, továbbá egy nagy Vincennes-ben. Utóbbiban épült a világ egyetlen olyan vasbeton műsziklája, amely, még ha csúnyább és fiatalabb is, de magasabb a budapestinél,. Bár a Ménagerie-t eredetileg ideiglenesnek szánták, 1828-ig a világ legnagyobb egzotikus kollekciója volt. A brit birodalom tündöklése idején persze aztán London lepipálta Párizst. Itt nyitott meg a világ első, tudományos céllal alapított állatkertje. Pontosabban nem nyitott, csak 19 évvel később jutott be a köznép, addig csupán a Londoni Zoológiai Társaság előkelő tagjai nézhették meg a birodalom távoli szegleteiből ide összehordott lényeket. Furcsa ez, mert a királyok menazsériáját, a Towerben, egyes uralkodók (köztük I. Erzsébet) megnyitották, s volt, amikor bárki bemehetett, aki egy kutyát vagy macskát hozott az oroszlánoknak. Végre! 1866... Az első három után aztán nem volt már megállás, sorra nyíltak minden ország nagyvárosaiban. Csak a fővárosokat sorolva: 1831 – Dublin, 1838 – Amszterdam, 1844 – Berlin, 1859 – Koppenhága, 1860 – Párizs (egy új, nagyobb), 1865 – Szentpétervár, 1864 – Saigon. Majd végre (!) Pest következett: 1866-ban. Az, hogy Bécsben bezzeg van, fontos hajtóerő volt – már az 1840-es évek elején javasolták –, ám a történelem miatt végül negyed századdal később nyitották meg az első (buda) pesti intézményt. Ennek a civilizációs produktumnak modern változatai éppen úgy a 19. századi polgári társadalom szülöttei, kultúrintézményei, mint a nyilvános múzeumok, a bárki által látogatható színházak vagy a közparkok, a füvészkertek. Az arisztokrácia mulatságait, kulturális vagy tudományos kincseit a felemelkedett polgárság magának követelte, demokratizálta és államosította. Minden réteg érdeklődését felkeltették, és az elmúlt két évszázadban képesek is voltak ezt ébren is tartani. Így az alapítási kedv sem ért véget a 19. századdal. Ma vagy hatezer működik szerte a világon. Mindegyik tükre az ország gazdasági és kulturális fejlettségének. Terméke egyedi történelmi, társadalmi és gazdasági környezetének, és mindenkor terméke a létrehozó és működtető személyiségek erőfeszítéseinek, tudásának, képességének, zsenialitásának, vagy kisszerűségének – ahány, annyiféleképpen. A gazdag és mű-4 BUDAPEST 2010 május London, Majomház 1835. A romantikus stílus a Pesti Állatkertben is dominált A múzeumok tárlói adtak mintát a korai akváriumoknak. Barcelona, 1918
