Budapest, 2010. (33. évfolyam)
4. szám április - Fodor Béla: Nem esett messze…
Lux Géza nem akármilyen családba született 1910. április 29-én Budapesten. Apja, Lux Kál mán akkor már ismert és tisztelt egyénisége a hazai műemlékvédelemnek, adjunktus a műegyetem középkori műépítéstani tanszékén. Nincs tehát semmi meglepő abban, hogy az ifjú Lux felnövekedvén a családi tradíciókat folytatva szintén építész oklevelet szerzett a pesti műegyetemen 1933-ban. (Zárójelben jegyezzük meg, hogy testvére, az 1911-ben született ifjabb Lux Kálmán szintén apjuk nyomdokaiba lépett, és építész lett. Igaz a műemlékvédelem ügye őt kevésbé izgatta, inkább a városrendezés terén munkálkodott. E tekintetben említésre méltó tény, hogy az Árpád híd óbudai lejáróját ifjabb Kálmán tervezte, míg a híd margitszigeti lejárójának terveit a három Lux közösen készítette.) Az 1930-as években id. Lux Kálmán mint a Műemlékek Országos Bizottságának vezető építésze Gerevich Tibor ral, a bizottság elnöké vel közösen kialakította azt az elvrendszert és gyakorlatot, amely a magyar műemlékvédelmet hosszú évtizedekre meghatározta. A koncepció lényege, hogy a helyreállítást meg kell előznie az alapos régészeti kutatásnak, s ennek nyomán a rekonstrukció támaszkodjék a hitelesített tényekre – és csak azokra. Lux Géza ezekben az években kapcsolódott be a műemlékvédelem és a középkori építészettörténeti kutatások munkáiba. Az egyetem után, 1934-35-ben a Fővárosi Közmunfotográfiával, tizenötezer szakkönyvvel és számos régi fototechnikai felszereléssel együtt. Eredeti gazdájuk a bécsi Höhere Graphischen Bundes-Lehr- und Versuchsanstalt volt. A fényképezés és a sokszorosító-technikák magas szintű oktatására és fejlesztésére hozták létre 1887-ben, ahol a szemléltetéshez felhasznált, illetve a gyakorlatozás közben felhalmozódott tárgyakból maradt meg ez a hatalmas kollekció. Az Albertina szakértőinek eddigi eredményei egyébként elérhetők internetes adatbázisukban, és már ezek is szolgáltak meglepetésekkel a Budapest régi arculata iránt érdeklődők számára. Ki tudja, talán hamarosan tovább jutunk a tapogatózásoknál. Még tán Vállas Antal elveszett dagerrotípiáinak is a nyomára bukkanhatunk. Egyébként, ha már találgatunk: Vállas Trencsénben töltötte piarista szerzetesi próbaéveit, és 1848-ban a Kecskeméti utca 6. szám alatt lakott... ● 33 BUDAPEST 2010 április Nem esett messze... Száz éve született Lux Géza Fodor Béla Lux Géza a lébényi templom bejáratánál (az álló sorban balról az első) az illusztrációk forrása: KÖH Tervtár
