Budapest, 2010. (33. évfolyam)
4. szám április - Zsuppán András: Újbuda fejlődése dinamikus szakaszát éli
Az épület történetének ez volt az egyetlen olyan korszaka, amikor szerves része volt Budapest életének a kényszerű kreáció, az Ifipark. 23 éve szervesen beleépült a Várbazár történelmébe. Kár volna átmeneti időszakként kezelni, sokkal inkább a lehetséges jövő kiindulópontjaként. A jövőről való töprengés másik fontos támpontja a Vízhordó lépcső kínálta városszerkezeti kapcsolat megteremtésének lehetősége az Ybl Miklós tér és a Vár között. Kihasználásával a Várkert, megfelelő létesítmények, parkolók megépítése után, kiinduló- és végpontja pontja lehetne a Várba irányuló turizmusnak, illetve egy megfelelő gyalogoshíd segítségével a pesti oldallal is intenzív kapcsolatot indukálhatna. Ha volna ott hely kávéházaknak, éttermeknek, galériáknak, előadásoknak, koncerteknek, a budapestiek és a turisták birtokba vehetnék a területet. Mert a hely páratlan, csak sajnos egyre kevesebben vannak, akik emlékezhetnek rá: ilyennek. Ybl eredetileg árkádsorosra tervezte a Duna-parti homlokzatot. Az remélte, hogy ott forgalom, jövés-menés, társasélet zajlik majd, akárcsak a pesti oldalon. A célok változatlanok. Csak nem kellene minduntalan megijedni karakteres tervektől, progresszív döntések meghozatalától, privát tőkétől, négyzetméterektől. A bazár lenyűgöző, a kilátás gyönyörű, ha a kávé is finom lesz a teraszon, nem lesz nehéz egyszer végre nem vissza-, hanem odaadni a budapestieknek. ● – Milyen folyamatok határozták meg a kerület fejlődését az elmúlt évtizedben? − Újbuda elsőrangú városszerkezeti adottságokkal rendelkező és sokszínű kerület. Amikor 1999-ben elnyertem a főépítészi megbízatást, már érzékelhető volt, hogy a korábbi mozdulatlan, stagnáló periódus után egy intenzív időszak következik. A magántőke különösen vonzó befektetési lehetőségeket látott például a Madárhegy területén, ahol nagy kiterjedésű, családi házas beépítés jött létre a Budaörsi útra néző lejtőn, vagy a lágymányosi rozsdaövezetben, ahol a környezetszennyező ipartelepeket irodaparkok váltották fel. Ugyancsak élénk ingatlanfejlesztői érdeklődés mutatkozott a Lágymányosiöböl vagy az egykori Budai Skála környéke iránt. Az önkormányzat feladata egy olyan városfejlesztési koncepció megalkotása volt, amely megfelelő keretet biztosít ezeknek a szándékoknak. Mire az építkezési boom elindult, már megszülettek a szükséges döntések, többek között az integrált városfejlesztési stratégia s a kerületi közlekedési koncepció. Nemsokára megindult a lakásépítési hullám is, a családi házas övezetekben és a társasházas zónákban egyaránt, megvalósult például a Sasadliget lakópark első két üteme, a Sasad Resort vagy éppen a kőérberki lakópark. − Nem tartott attól, hogy egy újabb nagy bevásárlóközpont, az Allee megjelenése tönkreteszi Újbuda hagyományos arculatú központját? − Egy újabb bevásárlóközpontot valóban kár lett volna beengedni ide, de a Budai Skála telkén a kereskedelem hagyományos funkciónak számít. Az eredeti, dobozszerű létesítmény és a szomszédos szabadtéri parkoló idővel méltatlanná vált a centrum szerephez, fel kellett váltani egy multifunkcionális épülettel, amihez lakások, irodák és egyéb szolgáltatások is tartoznak. A Kőrösy József utca meghosszabbításával és a Bercsényi utca forgalommentesítésével sikerült új „helyet” teremteni a városrész szívében. Az Allee a szomszédos piaccal, az iskolával és az orvosi rendelővel együtt komplex, városias egységet alkot. 25 BUDAPEST 2010 április Újbuda fejlődése dinamikus szakaszát éli Zsuppán András Az elmúlt évtized intenzív fejlesztési periódusnak bizonyult Újbuda életében. Schreffel Jánossal, a XI. kerület főépítészével, a Gombáról, az Allee-ról, a kulturális városközpontról és lakóparkokról beszélgettünk. FŐÉPÍTÉSZEK FÓRUMA Az Allee
