Budapest, 2010. (33. évfolyam)
3. szám március - Haba Péter: Tájélmény
Az óriási paneltömböt tizenöt lépcsőház tagolja kisebb egységekre, a 885 lakásban körülbelül háromezer ember él. A közel 16 ezer otthont a központi közintézmények elhelyezésére szánt terület köré csoportosították; többségük észak-déli tengelyű, azaz a Dunával párhuzamos sávház (városrendezési tervek: Mező Lajos , Pongrácz Pál ; az épületek tervezői: Koltai Endre, Törőcsik Sándor, Till Antal, Wels Antal). A faluház – ez lett közkeletű neve – az eredeti elképzelések szerint a centrumban álló, változatosabb formájú és telepítésű, pontszerű (vagyis nem hosszan elnyúló, inkább közel azonos oldalhosszúságú, viszonylag magas) irodaházak és kulturális létesítmények háttereként szolgált volna. Mivel ezek az áruház kivételével nem épültek meg, elhelyezkedése, méretei, arányai városképi szempontból értelmüket vesztették. Így, mint valami rettentő konténerfal, mindenfajta tagolás nélkül uralta az egész óbudai központot. A telep városrendezési megoldásait már az építkezés korában, az 1970-es években is sok – ma is jogos, sőt egyre jogosabb – kritika érte: leginkább azt kifogásolták, hogy a túlzottan hosszú, tagolatlan és magas épület eltakarja a látkép szempontjából fontos budai hegyeket. Az általános kortárs kritika ezen az esztétikai szemléleten túllépve persze mélyrehatóbb (társadalmi, szociális, élhetőségi-emberiességi, politikai) problémákkal foglalkozott – s ebben is gyakran előkerülhetett az óbudai példa. Manapság ezekhez több újabban felismert gond is társult, például az, hogy egy ilyen hatalmas épülettömeg óriási terhelést ró a környezetére és a benne lakó emberekre (energiafelhasználás, generált gépjárműforgalom, hőszigeteffektus stb.). Egy átfogó, energiatudatossági és esztétikai szempontokat egyaránt szem előtt tartó panelfelújítási mintaprojekthez tehát nem is találhattak volna a faluháznál jobb „alanyt”. Az 1,2 milliárdos beruházás uniós pályázati pénzekből származó önkormányzati támogatásból (40 százalék), kedvezményes állami hitelből (Panel Plusz program, 33 százalék, valamint tulajdonosi önrészből valósult meg. A homlokzatok és a tető 10 centiméter vastag szigetelést kaptak, a házat ezerötszáz négyzetméternyi napkollektorral szerelték fel (ez biztosítja a melegvizet, a fűtésről továbbra is a Főtáv gondoskodik), az ablakokat úgynevezett ötkamrás műanyag nyílászárókra cserélték. Így az épület energiafelhasználása a felére csökkenhet. Már az EU Concerto II. keretprogramjára benyújtott önkormányzati pályázatban is szerepelt a homlokzatok színezésével, a töretlen, monoton felületek tagolásával kapcsolatos elgondolás. A tervek elkészítésére Szokolyai Gábor építész, az MCXVI iroda munkatársa kapott megbízást. Jó érzékkel ismerte fel, hogy az objektum adottságainál fogva sokkal inkább értelme-28 BUDAPEST 2010 március Tájélmény szöveg: Haba Péter, fotó: Sebestyén László A legnagyobb hatású budapesti városélmények közé tartozik az a látvány, amely az Árpád-hídon Pestről Budára áthaladva tárul fel. Az óbudai lakótelepet uraló, több mint háromszáz méter hosszú panelház – az ún. faluház – szinte a teljes látóteret átfogja. Mostanság még inkább, mert a házat látványos módon, színekben bővelkedően és a környezettudatosságra is ügyelve újították fel.
