Budapest, 2010. (33. évfolyam)
3. szám március - Miért mondott le Budapest főépítésze?
toztatni kellett az elmúlt évben, amiben nem kis szerepe volt a civil lakosságnak, kimondottan a MÁV-telep megőrzésére indult mozgalomnak. A zöldmezős beruházások mellett megkezdődik az úgynevezett barna- vagy rozsdaövezetek átstrukturálása is. Az egyik legfontosabb ezek közül az egykori növényolajgyár komplexuma, amelyet jelenleg bérbeadással hasznosít befektetői tulajdonosa. De ide is közel ezerlakásos beruházást tűztünk ki célul, kihasználva azt az adottságot, hogy itt folyik át a Szilas, amelynek revitalizációja szintén kívánatos. Első lépésként a főváros elfogadta a terület átsorolását lakó-intézményi övezetnek, második lépésben most folyik a kerületi szabályozási terv kidolgozása. Törekszünk arra is, hogy a beruházásoknál megfelelő településfejlesztési szerződéseket kössünk, például ahhoz a – most még csak távlati – célhoz kapcsolódva, mely szerint a Pólus Center környezetében egyes elképzelések szerint szintén lakások lesznek majd. Folyik a tervezése – Újpalota és Pestújhely között – a Mogyoródi út meghosszabbításának, valamint a Szentmihályi út kiszélesítésének és egy tehermentesítő autóútnak, várható továbbá a Mogyoródi út alatti két és fél kilométeres főgyűjtőcsatorna építése is. A kerület északi határán befejezéshez közeledik egy fontos beruházás, az Origo filmstúdióé. A mintegy 15 hektáros terület nincs messze a Hulladékhasznosítótól, közvetlenül az Ifjúsági és Sportközpont szomszédságában található, a Mélyfúró utca és a Felsőkert utca kereszteződésénél. Kétezer-kétezerötszáz munkahelyet jelent idetelepülése, s ez nyilvánvalóan lehetőséget nyit polgáraink előtt is. Fontos tennivalónk lesz megalkotni a helyi értékvédelmi rendeletet, amit természetesen meg kell előznie az értékek feltérképezése munkálatainak. Annyiban megint hasonló a helyzet Kőbányához, hogy az értékek felmérését itt is Perczel Anna készíti, aki pár évvel ezelőtt Kőbányán már elvégezte ezt a feladatot, igen magas színvonalon. Nem csupán az épített környezet jön itt szóba, hanem a természeti is, például egy lápos terület vagy egyéb tájrészletek fokozott védelme, a megfelelő szabályozás kialakításával. ● Montvai József gondolatait Vargha Mihály tolmácsolta 27 BUDAPEST 2010 március „A mindennapi ember képzeletében a főépítész a felelős a város fejlődéséért, a rendezett, humánus épített környezeti minőségért. A valóságban a főépítész vezető köztisztviselő – kisebb vagy nagyobb mozgástérrel. A saját elképzeléseim túllépnek a döntést végrehajtó hivatalnok helyzetén, javaslataimmal aktívan kívánok részt venni a város élhetőbbé tételében. A város jövője a különböző érdekcsoportok komplex rendszerének egységén kell hogy nyugodjon. Ennek megalkotásában és megvalósításában véleményem szerint a főépítésznek aktív szerepet kell vállalnia. A várostervezés és a főépítészi feladat nem csak tervek készítéséről, hanem emberekről, a budapestiekről szól – az itt lakókról, az itt dolgozókról, az ide látogatókról és azokról, akik saját jövőjüket Budapesten szeretnék megvalósítani. (...) 2007-ben a főépítészi pályázatomban leírtam, hogy a párhuzamosan működő rendszerben nem tudom a főváros érdekeit érvényesíteni, azonban a szervezeti változás a mai napig nem történt meg. Ameddig a városfejlesztés nem komplex rendszerben működik, addig hiába vannak egy főépítésznek nagy álmai. A városi minőség az ágazatok és a szereplők elvárásai összefüggéseinek a mértékétől és minőségétől függ, nem lehet az ágazatok egymás melletti elbeszélése – még az idő nyomása miatt sem – az alapelv. A főépítész, akinek szerepére 2007-ben vállalkoztam, egyfajta moderátorként működik, a státusz tulajdonképpen várospolitikai, városfejlesztési koordinátori, szakmai vezetői szerep egy sokszereplős játékban. Véleményem szerint Budapest stratégiai dokumentumai megmondják, hogy mit kell csinálni, azonban annak fontossági sorrendje nem rögzített. Egy olyan komplex rendszerben, mint a városfejlesztés, nem lehet mindenkinek igaza, el kell fogadni a másik véleményét, meg kell találni a kompromisszumot. E közös jó keresésének koordinátori szerepét vállaltam főépítészként. Ehelyett azt tapasztaltam, hogy nagyon nagy a kulturális elmaradottság e téren. A tárgyaló felek nem tudnak és sajnos nem is akarnak lemondani a saját elképzeléseikről. Én hiszek a Nash-féle nyer-nyer (win-win) modellben, és a gyakorlat is azt mutatja, hogy elmozdulás nélkül egy-egy folyamat évekkel elhúzódik, sokkal több kárt okozva a szereplőknek, mint ha egyezséget kötöttek volna. Óriási a bizalmatlanság! Megpróbáltam ezen változtatni, nem sikerült. Ezáltal áll elő az a helyzet, hogy egy tárgyalásra mindenki úgy érkezik, hogy eleve ellenségként állunk szemben, ahelyett, hogy partnerként egymás mellett. Hiszen közös ügyeink vannak, vagy nem? ” ● Miért mondott le Budapest főépítésze? Budapest megbízott főépítésze, Beleznay Éva január 26-án megerősítette lemondásának terjedő hírét a távirati irodának. S röviden nyilatkozott arról, hogy nem maradnak felügyelet nélkül a legfontosabb projektek. Ugyanekkor lépése okairól nyílt levelet tett közzé az Építészfórumon (www.epiteszforum.hu/node/14982). Ebből a dokumentumból idézünk. A MÁV-telep kerítése is a vasút világát idézi
