Budapest, 2010. (33. évfolyam)
3. szám március - Vargha Mihály, Montvai József: A kettévágott kerület
26 BUDAPEST 2010 március sa után tűzték ki célul Rákospalota várossá alakulását, amit végül 1923 júniusában engedélyezett a Belügyminisztérium. Rákospalotát és Pestújhelyet 1950. január elsején – a környező 21 településsel együtt – Nagy-Budapesthez csatolták, létrehozva belőlük a főváros XV. kerületét. Életében hatalmas változást hozott a rákospalotai területen 1968-tól felépült óriás lakótelep: Újpalota. A telep fénykorában a mintegy tizenhatezer lakásban hatvanezren éltek. Ez a szám 1990-re negyvenötezerre csökkent. Ekkor Rákospalotán közel ötvenezren, Pestújhelyen pedig közel hétezren laktak. Ma a lélekszám összesen és kereken nyolcvanezer. Visszatérve az M3 bevezető szakasza által okozott problémákra, a megnövekedett forgalom súlyos környezetterheléssel jár, elsősorban a zaj miatt. Azt is figyelembe kell venni, hogy sokan – némi joggal – érzékenyebben reagálnak az ilyen gondokra, amelyeket persze nagyon nehéz településrendezési tevékenységgel kezelni. Teljes kiküszöbölésük, megszüntetésük szinte lehetetlen, de a fővárossal közösen többféle módon törekszünk a hatás enyhítésére. Hasonló jelentős közlekedési elem az M0 körgyűrűnek a kerület szélső határán húzódó szakasza: leágazási csomópontjai érintik a fejlesztésekre tartalékolt övezetet. Nagyobb gazdasági és kereskedelmi létesítmények létrehozásáról van szó, melyekhez hasonlóak már korábban kinőttek a földből az M3 mentén is. Néhány, néhol ötven-hatvan hektárt érintő, úgynevezett zöldmezős beruházás formájában lakóházak épülhetnek. A fontosabbak közül az egyik a nyolcszáz lakásos Toledo-lakópark a régi Fóti út, a Mogyoródi út és az M3-as által határolt részen. A másik a Parkváros projekt háromezer lakással, intézményekkel, kulturális és sportlétesítményekkel. A fejlesztő az Amerikai ház (Manor cégcsoport). Működik a városháza hivatalaként egy Fejlesztési és Pályázati Koordinációs Iroda, ahol a munkatársak feladata minden program előkészítése, egyeztetése, a megvalósítás folyamatának végigkövetése. Ebbe a körbe tartozik a panelprogram, a rehabilitációs akciók, az intézményhálózat korszerűsítése és az említett fejlesztések során a településfejlesztési szerződések megkötése, természetesen szoros együttműködésben a főépítészi irodával. Bonyolult feladatok ezek. Elvégzésükhöz figyelembe kell venni az itt élők elvárásait, ahogy például az említett MÁV-teleppel kapcsolatban is történt a közelmúltban. Mint említettem, az M3-as sztráda által kettévágott telep a 20. század elején épült, vasúti alkalmazottak számára. Kedvezőek a beépítési arányok, a városrész a századfordulós munkáslakótelep-építészet jelentős emléke, együttesként védelem illeti meg. Éppen ezért bizonyos fejlesztési elképzeléseken vál-A leendő Parkváros látványterve
