Budapest, 2010. (33. évfolyam)
3. szám március - Seres Attila: A Chopin-láz éve
A kötet, amely Lengyelországban tananyag, az emlékév alkalmából, CD-melléklettel jelent meg. Liszt Ferenc születésének közelgő, 2011. évi évfordulója kapcsán a Lengyel Intézet Liszt Ferenc Chopin élete című könyvének új magyar fordításban való kiadását is tervezi egy magyar kiadóval együttműködve, a Balassi Intézet támogatásával. Az először 1851-ben kiadott kötet különlegessége, hogy ez az első könyv, amely Chopin halála után napvilágot látott. A legutóbbi teljes magyar kiadás 1926-ban jelent meg. – Kevesen tudják, hogy Magyarországon található az egyik legérdekesebb szobor az ünnepeltről – említi Bernas igazgató. Jelenleg a gödöllői Chopin Zeneiskola udvarán található Margó Ede hányatott sorsú, 1929-ben született alkotása, amelyre egy májusi piknik alkalmával szeretnénk az érdeklődők figyelmét felhívni. Külön öröm számunkra, hogy a nagy lengyelt számos magyar kulturális és oktatási intézmény önállóan is megünnepli: intézmények, iskolák és művészek saját kezdeményezésére és szervezésében több koncertre is sor kerül majd, ami világosan mutatja zenéjének jelentőségét a magyar kulturális életben. – Megértjük, hogy az intézet a Chopin Év lázában ég, de tekintsünk vissza a múltba. Mikor, milyen céllal alakult az intézet Budapesten? – kérdeztük Arkadiusz Bernastól. – A magyar-lengyel kulturális egyezményt 1934. október 21-én írták alá. A jegyzék Budapesti és Varsói Intézetre vonatkozó része döntött ebben az ügyben: „1. § A magyar ki rályi kormány továbbra is fenntartja a Varsói Magyar Intézetet. A lengyel kormány Budapesten Lengyel Intézetet szervez”. A budapesti Lengyel Intézet megalakulása négy évvel az egyezmény után történik meg. Ekkor, 1938. október 31-én nevezik ki a budapesti Kir. Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem lengyel lektorát, Zbigniew Załeskit a Budapesti Lengyel In tézet vezetőjének. Hivatalosan, ünnepélyes keretek között, állami vezetők jelenlétében 1939. május 24-én nyitja meg kapuit a Lengyel Intézet. Egyébként az egyetem szomszédságában, a Múzeum krt. 11. I. emelet 6. szám alatti, három helyiségből álló lakásban kezdte meg működését. Ekkor a debreceni egyetemen működő lengyel tanszék is az intézet égisze alatt tevékenykedett a fiatal Szablin ́ski Władysław vezetésével. Érdemei között kétségtelenül a legkiemelkedőbb a második világháború alatt a menekülteknek nyújtott segítség, hiszen Európában az egyetlen működő lengyel intézmény volt, ráadásul egy Németországgal szövetséges állam területén. A német vezetés gyakran emelt kifogást, tiltakozott emiatt, s hogy egyáltalán: működhetünk. A magyar hatóságok azonban megértették az intézet vezetőjének, a lengyel menekültek képviselőinek helyzetét, 1944. március 19-ig, a német megszállásig nem háborgatták. Arra a kérdésre, hogy hány lengyel kulturális intézet működik a világban, és van-e közöttük bármilyen rangsor, melyek a legfontosabbak, az igazgató elmondta: húsz van belőlük, Bécsen és Berlinen át Düsseldorfig, Kijevig, Londonig, de ott vannak Moszkvában, New Yorkban, Párizsban, Rómában, Tel-Avivban is. Ami Budapestet illeti, lengyel nyelvi kurzusokat – kezdő szinttől a haladóig – tíz csoportban szerveznek, összesen 120-130 résztvevő számára. Amikor azt firtatjuk, a kiváló magyarlengyel történelmi kapcsolatok hatással vannak-e a programjukra, s hogy milyen érdeklődés nyilvánul meg a lengyel irodalmi és zenei kultúra iránt nálunk, az igazgató úgy fogalmaz: – A magyarok mindig szimpátiával és nagy érdeklődéssel fordultak Lengyelország felé. A hatvanas-hetvenes évek óta igen erős az érdeklődés itt avantgárd művészetünk, a kortárs irodalom, a jazz iránt, s ez azóta sem változott. A magyar közönség nyitott kultúránk befogadására, éppen ezért mi a legjobb művészeket igyekszünk bemutatni. ● a képek forrása: Lengyel Intézet 15 BUDAPEST 2010 március Chopin szobra a gödöllői zeneiskola udvarán Az intézet Andrássy úti székhelye
