Budapest, 2009. (32. évfolyam)
10. szám október - Zgut Edit: Akadályfutás a szigeti víztorony körül
zésének ötszázadik évfordulója alkalmából megrendezett tárlatot Göncz Árpád nyitotta meg. Zalabai fontosnak tartja kiemelni a tavaly megnyílt helytörténeti kiállítást, amely páratlan a maga nemében: korabeli képeslapokon elevenedik meg elôttünk a Margit-sziget múlt század eleji hangulata. A tornyot azonban kacifántos mûkö dtetési és tulajdonviszonyok veszik körül. Korábban a vízmûveké volt, most a fôvárosé, amely a Margitszigeti Szabadtéri Színház Kht. telephelyévé és kiszolgáló létesítményévé nyilvánította. A sajtóban korábban megjelent információk szerint a színpad legalább két éve vár a lehetôségre, hogy megszerezhesse az épület használati jogát. Ennek fényében korántsem meglepô, hogy Zalabai Csilla úgy fogalmaz: a margitszigeti színpad mostani vezetésével konfliktusos a viszonyuk. A galériavezetô azt állítja: semmiféle együttmûködési szándékot nem tapasztalnak, s ez sok kellemetlenséget okozott már a kilátónak. Idén például a Múzeumok Éjszakájáról is az egyeztetés hiánya miatt csúszott le a galéria – meséli. Kiszel Vilmos, a Göncöl Alapítvány elnöke szerint véget kellene vetni a két épület kényszerházasságának, mivel a szabadtéri színpad nem hajlandó rendezni a jogviszonyt, holott éppen erre szólította fel a fôvárosi közgyûlés. – Bán Teodóra igazgatónô tudomást sem vesz rólunk, miközben céljai a napnál is világosabbak – mondta Kiszel, így indokolva, hogy a Göncöl Alapítvány kártérítési igényt jelentette be a színpaddal szemben. (Mindeközben a vízmûvekkel is pereskedik, a bérleti szerzôdés jogtalan felmondása okán.) Kiszel Vilmos véleménye szerint, az elmúlt huszonöt év fényében az alapítvány megérdemelne egy tisztességes üzemeltetési szerzôdést, vagy ha mindenképpen kiteszik a szûrüket, legalább honorálják mindazt, amit a Göncöl az épületre fordított. Bán Teodóra értelemszerûen másként látja a történteket, és úgy fogalmaz: – Nem tisztem a Göncöl Alapítvány eddigi munkájának minôsítése, de merem állítani, hogy a valóság köszönô viszonyban sincsen az általuk elmondottakkal. A Szabad Tér Színház Nonprofit Kft. minden esetben a tulajdonos érdekeit képviseli, amely egyértelmûen a szétválasztás mellett döntött. Tiszteletben kell tartanunk a fôváros határozatát, amely egy biztonságosan látogatható, komfortos terület létrehozása érdekében született. – Az igazgatónô fontosnak tartotta kiemelni, hogy a víztorony felelôs tulajdonosa most már végleg a színpad, így hát az alapítvány által generált vitát tárgytalannak tekinti. Zoboki Gábor építész nevéhez köthetôk a torony átalakítására vonatkozó látványtervek, melyek egy hangulatában az eddigitôl teljesen eltérô funkciót vázolnak fel. A képekbôl egyértelmûen kiderül, hogy az új kilátó elsôdleges célja a színpad kiszolgálása és az idôjárás viszontagságaitól való védelem lenne. Kérdés ugyanakkor, hogy mindez mennyiben bontaná meg a víztorony és a Margit-sziget egészének múlt század eleji miliôjét. A Göncöl is készíttetett egy látványtervet: Vakli Gábor építész szerint a színpad és a torony stílusában és funkciójában is elüt egymástól. Ha lebontanák a víztornyot körbezáró kerengôt, az épület legalább félig visszanyerhetné térkapcsolatát a természettel. A színház befejezetlen épülete pedig kaphatna egy szép, közönséget hívogató homlokzatot, melynek fókuszában a torony állna. – Ezzel építészeti szempontból rendezôdne a két létesítmény kapcsolata – fogalmazott az építész. 23 BUDAPEST 2009 október forrás: Vakli Gábor
