Budapest, 2009. (32. évfolyam)

1. Különszám: A „Városháza Fórum” tervpályázat eredménye - Schneller István: Reflexiók a Városháza Fórum tervpályázatáról

Vegyük sorra a fentiekben vázolt szem­pontrendszer alapján a díjazott terveket. Az elsô díjas terv (Erick van Egeraat Associated Architects) az értékelt pályamûvek közül valóban az egyik legjobb. Szinte akkurátu­san igyekszik kielégíteni a sokfajta – a városi köztér, a városfórum a csendes kert vagy éppen díszudvar iránti – igényt. Megoldja a „kikötô” jellegû városi köztér és a Károly körút áramlási tere közötti elválasztó, de mégis átjárható kapcsolatot. Ugyanakkor a terek funkcionális specializációjával túl­ságosan széttördeli a városi tereket, rész­ben térfalakkal, részben a szintek süllyesz­tésével. Kimondottan problematikus pl. a süllyesztett jégpálya javaslata a Deák téri templom felôli oldalon. Károly körút felô­li térfala jó megoldással indít a Gerlóczy utcai oldalon a lyuk-fal architektúra mai hangulatú átértékelésével, a keresztszárny vonalában vasbeton „manír-fákká” oldódó térhatároló fala azonban a Deák téri temp­lom felé közeledve egyre brutálisabbá válik, s végképp léptéktévesztés a kilátótorony felé tartó „street in the air” jellegû elnyúj­tott terasz. Ez az érdekes formai megoldás szinte zárójelbe teszi a Deák téri templom ékszerdobozát, kihívóan eltérô arculatot fogalmaz meg a Károly körút felé, amely jelentôs hosszával mintegy túldominálja a Károly körút menti térsorozatot. A második díjas terv (Archikon Kft.) he­lyezése kevésbé érthetô. Sem térfelhaszná­lása, sem építészeti arculata nem felel meg a „város szíve” térhasználati igényeinek, a hely szelleméhez való itt elvárható viszo­nyulásnak. A térhasználat szempontjából a legnagyobb problémát a keresztszárny szük­ségtelen megkettôzése jelenti, ami – együtt az új épülettömegek benyomulásával a III. udvarba – a létrejövô városháza tér mére­tének túlzott csökkenésével jár. Annak elle­nére így van ez, hogy a maradék tér síkban tartása kedvezô. Ezen a téren jelennek meg az építészetileg egységesnek szánt – a vasbe­tonmag körüli acélvázra rögzített perforált rézlemezzel burkolt – épülettömegek, ame­lyek így egyszerre brutálisan tömegszerûek és hártyaszerû burkolatuknál fogva finom­kodók. A homogén megjelenítésben utalás sem történik a térben és idôben mögötte lévô épületegyüttesre. A maníros múló építészeti divattermék ruhába öltöztetett épületegyüt­tesnek nemcsak a mögötte lévô városháza épülethez nincs köze, de a Károly körút többi térfalához sem. Ha megvalósulna, gyorsan öregedô, ijesztô mementója lenne korunk semmitmondó építészeti divatjainak. A kiemelt megvételt nyert tervek egy csoportba kerülése vitatható. Közülük a térhasználat szempontjából kiemelkedik az ONL Hungary Kft. (Kas Oosterhuis) által készített terv. Ez azon pályamûvek egyike, amelyik épít a megelôzô Budapest Szíve vá­rosépítészeti pályázat eredményére. Össze­fogott egyértelmû épülettömeggel zárja az egykor megkezdett Martinelli-féle keretet a Károly körút felé, de úgy, hogy a két sarkon egyértelmû felnyílással jelzi a mögötte lévô újonnan létrejövô városi teret. Világos elvá­lasztással hozza létre a két földalatti szinten a szükséges kereskedelmi funkciót, amelyek közül a -1. szintet nagy felnyílásokkal hu­manizálja. A kemény, Károly körút felé zárt épülettömeg, a földszinten és az elsô szin­ten is igen nagy felületen áttört, s a Deák tér felôli felnyílással a kikötô jellegû városi tér és a Károly körút közötti kapcsolatot jól te­remti meg. Az egységesen megjelenô üveg­homlokzatát a felület formálása oldja ugyan, de méreteinél fogva még így is rátelepszik a körút differenciált térfalait képzô változatos architektúrára. A csiszolt gyémánt oldalak­ra emlékeztetô kristályos homlokzatképzés mögül a párizsi Pompidou központ feljáró lépcsôi integetnek vissza. Kiemelt megvételt nyert a Zoboki, Deme­ter és Társaik iroda is. A pályamû történeti elemzése kiemelkedô, és igen megfontolan­dó a Martinelli-féle keretet „megfelezô”, klasszikusan lezáró javaslat. A kiváló elem­zést követô térfelhasználási javaslat azon­ban – bár emlékeztet Zoboki korábbi, be nem építést alkalmazó javaslatára – térala­kítás szempontjából tévedés, hiszen semmi nem indokolja a barokkos szimmetriával kialakított, meglehetôsen kisméretû cour d’honneur-ös téralakítást. A szimmetria csak ortogonális nézetbôl igaz, s ha csak a Madách kapu tengelyével megkíséreljük ösz ­szevetni, a tágabb környezet aszimmetriája miatt már csak erôltetett archaizáló szerkesz­tésmódja tûnik fel. A majdnem szimmetri­kusan szerkesztett épülettömegek ugyan helyesen érvényesülni engedik a Károly körúton érkezônek a Deák téri templom és épületegyüttes tömegét, azonban ennek és a barokkos szerkesztésmódnak áldozatul esik a potenciálisan létrehozható új városi tér. Az épületegyüttes homlokzatképzése tévedés. A gyûrt vázas szerkesztésmód esetlegessé­ge nemhogy nem idézi föl a falat használó építészet arányrendszerét, hanem esetleges csavarodásával a felgyûrôdött másolópapír­ra emlékeztet, a kiemelkedô elemzés hibás következtetésre vezet. A harmadik kiemelt megvételt a Finta és Társai Építész Stúdió Kft. pályamûve nyerte. A pályamû térkoncepciója a Városfórumot a Károly krt. felôli oldalon alakítja ki, ami ezen a helyen, azért alapvetôen téves meg­oldás, mert összekeveredik benne az áram­lási és a kikötô vagy agóra terek funkciója, amely így inkább emlékeztet egy közleke­dési csomópont elôtti térre, semmint egy városi fôtérre. A térrészek ideologikusan to­vább osztódnak az úgynevezett „kerületek terére” és „ízek terére”, amelyeket egy kelle­metlenül ferde síkkal lefedett kereskedelmi tér választ el. Az így szétdarabolt térrészek nem teszik lehetôvé egy nagystílû városi tér kialakítását. A paradox ebben a megoldás­ban az, hogy e pályázat, a saját belsô logi­kájának megfelelô igazi, a hagyományos értelemben vett architektúrát alkalmaz, a több pályázatban megjelenô „csomago­lástechnika” helyett, de ezzel együtt tagad mindenfajta illeszkedést akár a környeze­tében lévô architektúrához, akár a mögötte szinte elbújni látszó – egyébként hatalmas – Martinelli-féle kerethez. A Károly körút felôli térfal éppen a térképzés logikája mi-25 BUDAPEST 2009 – különszám 3. funkció: fôbb funkciók felfûzése tengelyek mentén

Next

/
Oldalképek
Tartalom