Budapest, 2009. (32. évfolyam)

1. Különszám: A „Városháza Fórum” tervpályázat eredménye - Schneller István: Reflexiók a Városháza Fórum tervpályázatáról

att nagy építészeti gesztusú osztottsága, a pályaudvari vagy repülôtéri csarnokokra emlékeztetô jelleg nem erôsíti és nem is te­remti újjá a hely szellemét. Megvételt nyert a Vadász és Társai Építômûvész Kft. pályamûve, amely a vá­rosháza teret a városfalon belülre szûkíti. Igaz, hogy az így kialakuló nyugodtabb teret nagyméretû passzázsokkal köti össze a Károly körút áramlási terével, azonban a túlzott épületmélység miatt ez a tér valójá­ban egy hatalmas épület hátsó udvarává vá­lik. Az ezt kiegészítô, föld alatti városháza sétány meglehetôsen nyomott térbeli vilá­got sugall. A Károly körút felôli oldal teljes hosszon történô beépítése hatalmas méretû homogén felületet eredményez, annak elle­nére, hogy a tömör transzparens homlokzati elemek esetleges váltakozása ezt a felületet a 2. díjat nyert pályamûhöz hasonló felületar­chitektúrával finomítja. Ez a felületarchitek­túra feleslegesen rejti el a tömeg tagolását, a mögöttes funkciók különbözôségébôl poten­ciálisan adódó tömegformálási lehetôséget, s ezáltal a hívogató városi tér megformálá­sának és kijelzésének lehetôségét. Végül megvételt nyert a Mérték Építész Stúdió pályamûve, amely az ONL Hungary (Kas Oosterhuis) terv mellett egyedül vitte tovább a korábbi Budapest Szíve városépíté­szeti tervpályázat gyôztes terve által javasolt térkoncepciót, azaz a viszonylag zárt vagy még inkább védett, de a Deák tér felôli ol­dalon jelentôsen felnyíló városi tér és a Ká­roly körút menti áramlási tér szivacsszerû összekapcsolásával létrehozni kívánt ösz ­szetett, de nagyvonalú térrendszert. A bel­sô nagyméretû tér felülete azonban szük­ségtelenül túltagolt. Az amúgy nyugodt körvonalú tér felületét szabadtéri színpad, szint alatti passzázs, valamint lejáratok az aluljáróhoz szakítják meg. A teret és a Ká­roly körutat elválasztó széles, háromtrak­tusú épület belsô világa differenciált, ahol a két szélsô traktus között patiók és nagy alapterületû helyiségek helyezkednek el. Építészeti arculatát tekintve ez a kettôs­ség esetleges tömeg- és homlokzatképzést eredményez. Különösen idegen a Deák téri templom felôli oldalon megjelenô üvegfal alkalmazása. A meglehetôsen jó térkoncep­ciót nem tudta követni az architektúra, sem a térfalképzés meggyôzô voltával, sem a környezetre reflektáló arculattal. Áttekintve a díjat nyert pályázatokat azt kell mondani, hogy bár a Városháza Fórum tervpályázat eredményes volt, nem mond­ható sikeresnek. Eredményes volt azért, mert 18 pályamû beérkezett, amelyek közül tizenkét pályamû volt elbírálható, és ezek közül hét díjazásra is méltó. Viszont nem volt sikeres azért, mert az itt megoldandó feladatok együttesét egyetlen pályamû sem tudta teljesen megoldani. Három kérdésre kellett volna együttesen megnyugtató vá­laszt adni. Az elsô a város új fôterének és fôutcájának viszonya, a második a komp­lex funkciósor elrendezése, s a harmadik mindehhez az újszerû, de idôt álló építészeti arculat megtalálása. Láttunk jó funkcioná­lis elrendezést megfelelô tértagolással, de maníros építészeti megoldással társulva; láttunk kiváló téralakítást, megfelelô funk­ciómegosztással, de jellegtelen építészeti ar­culattal társulva; láttunk jó tömegalakítást múló építészeti divat-köntösbe bújtatva, s láthattunk kiváló elemzéseket nagyszabású tévedésekkel társulva. Amit nem láttunk, az a teljesen meggyôzô, mindhárom szempont­ból kiérlelt megoldás. Itt kell megjegyezni, hogy a rövid reflexió nyújtotta keretek sar­kos megfogalmazást tettek szükségessé, a világos érthetôség kedvéért. Lehet, hogy a kérdésfeltevéssel volt baj. Alapvetô probléma, hogy egy, tulajdonkép­pen a második fordulóban feltett kérdésre ennyifajta beépítési térszervezési megoldás érkezik, mivel a kiíró nem vette figyelembe az általa kiírt városépítészeti pályázat ered­ményeit. Hangsúlyozni kell, hogy nem elsô­sorban az egymástól különbözô építészeti megoldások jelzik a bajt, hanem az újra és újra elôkerülô eltérô városépítészeti megol­dások. Ebben a fordulóban már egy közös beépítési koncepcióra kellett volna építésze­ti megoldásokat kérni. Lehet, hogy túl sok funkciót akart a kiírás belegyömöszölni egy feladatba, lehet, hogy a térhiányos városban a kevesebb beépítés több lenne. Lehet, hogy a város új fôutcájának és fôterének kialakítá­sát nem lehet egy ilyen komplex funkciójú épület létrehozásától elvárni. Lehet, hogy az idô nem érett még a közösségi és magánerôs fejlesztések ilyen erôs összeházasítására. Mindenesetre a teljesen meggyôzô megol­dásra úgy tûnik, várni kell. ● Megjelent a Magyar Építômûvészet 2008/6-os számában. (Újraközlés a szerkesztôség szí­ves engedelmével.) 26 BUDAPEST 2009 – különszám 4. megközelítés + hangsúly: fô megközelítés iránya és súlyponti elemek 5. program: fô funkciók elrendezése a tengelyek mentén a régi és az új épületben

Next

/
Oldalképek
Tartalom