Budapest, 2009. (32. évfolyam)
1. Különszám: A „Városháza Fórum” tervpályázat eredménye - Schneller István: Reflexiók a Városháza Fórum tervpályázatáról
att nagy építészeti gesztusú osztottsága, a pályaudvari vagy repülôtéri csarnokokra emlékeztetô jelleg nem erôsíti és nem is teremti újjá a hely szellemét. Megvételt nyert a Vadász és Társai Építômûvész Kft. pályamûve, amely a városháza teret a városfalon belülre szûkíti. Igaz, hogy az így kialakuló nyugodtabb teret nagyméretû passzázsokkal köti össze a Károly körút áramlási terével, azonban a túlzott épületmélység miatt ez a tér valójában egy hatalmas épület hátsó udvarává válik. Az ezt kiegészítô, föld alatti városháza sétány meglehetôsen nyomott térbeli világot sugall. A Károly körút felôli oldal teljes hosszon történô beépítése hatalmas méretû homogén felületet eredményez, annak ellenére, hogy a tömör transzparens homlokzati elemek esetleges váltakozása ezt a felületet a 2. díjat nyert pályamûhöz hasonló felületarchitektúrával finomítja. Ez a felületarchitektúra feleslegesen rejti el a tömeg tagolását, a mögöttes funkciók különbözôségébôl potenciálisan adódó tömegformálási lehetôséget, s ezáltal a hívogató városi tér megformálásának és kijelzésének lehetôségét. Végül megvételt nyert a Mérték Építész Stúdió pályamûve, amely az ONL Hungary (Kas Oosterhuis) terv mellett egyedül vitte tovább a korábbi Budapest Szíve városépítészeti tervpályázat gyôztes terve által javasolt térkoncepciót, azaz a viszonylag zárt vagy még inkább védett, de a Deák tér felôli oldalon jelentôsen felnyíló városi tér és a Károly körút menti áramlási tér szivacsszerû összekapcsolásával létrehozni kívánt ösz szetett, de nagyvonalú térrendszert. A belsô nagyméretû tér felülete azonban szükségtelenül túltagolt. Az amúgy nyugodt körvonalú tér felületét szabadtéri színpad, szint alatti passzázs, valamint lejáratok az aluljáróhoz szakítják meg. A teret és a Károly körutat elválasztó széles, háromtraktusú épület belsô világa differenciált, ahol a két szélsô traktus között patiók és nagy alapterületû helyiségek helyezkednek el. Építészeti arculatát tekintve ez a kettôsség esetleges tömeg- és homlokzatképzést eredményez. Különösen idegen a Deák téri templom felôli oldalon megjelenô üvegfal alkalmazása. A meglehetôsen jó térkoncepciót nem tudta követni az architektúra, sem a térfalképzés meggyôzô voltával, sem a környezetre reflektáló arculattal. Áttekintve a díjat nyert pályázatokat azt kell mondani, hogy bár a Városháza Fórum tervpályázat eredményes volt, nem mondható sikeresnek. Eredményes volt azért, mert 18 pályamû beérkezett, amelyek közül tizenkét pályamû volt elbírálható, és ezek közül hét díjazásra is méltó. Viszont nem volt sikeres azért, mert az itt megoldandó feladatok együttesét egyetlen pályamû sem tudta teljesen megoldani. Három kérdésre kellett volna együttesen megnyugtató választ adni. Az elsô a város új fôterének és fôutcájának viszonya, a második a komplex funkciósor elrendezése, s a harmadik mindehhez az újszerû, de idôt álló építészeti arculat megtalálása. Láttunk jó funkcionális elrendezést megfelelô tértagolással, de maníros építészeti megoldással társulva; láttunk kiváló téralakítást, megfelelô funkciómegosztással, de jellegtelen építészeti arculattal társulva; láttunk jó tömegalakítást múló építészeti divat-köntösbe bújtatva, s láthattunk kiváló elemzéseket nagyszabású tévedésekkel társulva. Amit nem láttunk, az a teljesen meggyôzô, mindhárom szempontból kiérlelt megoldás. Itt kell megjegyezni, hogy a rövid reflexió nyújtotta keretek sarkos megfogalmazást tettek szükségessé, a világos érthetôség kedvéért. Lehet, hogy a kérdésfeltevéssel volt baj. Alapvetô probléma, hogy egy, tulajdonképpen a második fordulóban feltett kérdésre ennyifajta beépítési térszervezési megoldás érkezik, mivel a kiíró nem vette figyelembe az általa kiírt városépítészeti pályázat eredményeit. Hangsúlyozni kell, hogy nem elsôsorban az egymástól különbözô építészeti megoldások jelzik a bajt, hanem az újra és újra elôkerülô eltérô városépítészeti megoldások. Ebben a fordulóban már egy közös beépítési koncepcióra kellett volna építészeti megoldásokat kérni. Lehet, hogy túl sok funkciót akart a kiírás belegyömöszölni egy feladatba, lehet, hogy a térhiányos városban a kevesebb beépítés több lenne. Lehet, hogy a város új fôutcájának és fôterének kialakítását nem lehet egy ilyen komplex funkciójú épület létrehozásától elvárni. Lehet, hogy az idô nem érett még a közösségi és magánerôs fejlesztések ilyen erôs összeházasítására. Mindenesetre a teljesen meggyôzô megoldásra úgy tûnik, várni kell. ● Megjelent a Magyar Építômûvészet 2008/6-os számában. (Újraközlés a szerkesztôség szíves engedelmével.) 26 BUDAPEST 2009 – különszám 4. megközelítés + hangsúly: fô megközelítés iránya és súlyponti elemek 5. program: fô funkciók elrendezése a tengelyek mentén a régi és az új épületben
