Budapest, 2009. (32. évfolyam)
1. Különszám: A „Városháza Fórum” tervpályázat eredménye - Schneller István: Reflexiók a Városháza Fórum tervpályázatáról
A városok fôtere általában olyan kitüntetett hely, hogy a határos épületek térfalai sok esetben csak kulisszák egy színdarabhoz, amely a város fôterén játszódik. Még egy olyan világelsô fôtér esetében is, mint a velencei Szent Márk tér – ahol az épületek ruházata mégoly felejthetetlen is – a körbezárt tér alakja, arányai, felnyílásai, kapcsolatai a döntôk. Ezért nem lehet kiinduló pont a bíráló bizottság azon – mára egyébként közhelyként hajtogatott – megállapítása, amely szerint „Budapestnek szüksége van szimbolikus, landmark-szerû épületekre...” Amire ugyanis a köztudottan térhiányos Budapestnek szüksége van, az elsôsorban az élettel teli, gyalogos preferenciájú – ha tetszik, emblematikus – közterek és fôutcák rendszere. Még konkrétabban: amire szükség van, az a város új fôutcája; a Károly körút és „találkozás alakú” új fôtere, a „városháza fórum” kialakítása. A Városháza Fórum tervpályázat közvetlen elôzménye a 2006-ban lebonyolított Budapest Szíve tervpályázat volt; annak nyertes tervei a városház elôtti térség igazi városi térszerû kialakításában ütköztek egymással. A legjobb pályamûvek azt a megnyugtató eredményt hozták, hogy a Városháza tér esetében kétfajta térrôl beszélhetünk: az egyik a Károly körút mentén lévô áramlási vagy úttér, míg a másik a városháza nagy udvarán (úgynevezett harmadik udvar) létesülô kikötô (Louis Kahn) tér. A két teret egymástól egy olyan épület választhatja el, amelyik megvédi a „kikötôt” a külsô áramlások ártalmaitól, de egy kitüntetett helyen be is engedi az érkezôket. Ez a „kikötô” lenne a Városháza tér. Alakja és nagysága akkor a legmegnyugtatóbb, ha körvonalait az eredeti Martinelli keret utcai szárnyai adják (az egykor tervezett, körútra merôleges osztó keresztszárny nélkül). Felülete csak kismértékben tagolt, mérete pedig az elhelyezendô funkciókhoz képest a lehetô legtágasabb. Így ez a tér a város jelenlegi fôterének, a Vörösmarty térnek a megnövekedô belvároshoz igazodó párja lehet, egyúttal központi helyzetét tekintve az új fôutca: a Károly körút meghatározó városi tere. A közelmúltban lebonyolított pályázat eredményét is elsôsorban ebbôl a nézôpontból fogom e helyütt értékelni. Elôzetesen néhány általános megjegyzést kell tenni: – Több mint sajnálatos, hogy a benyújtott pályamûvek egyharmadát (egészen szokatlan módon hat tervet) a bírálatból ki kellett zárni. (Elképzelhetô, hogy a kizártak között nívós megoldásokkal találkozhattunk volna.) A 12 értékelt pályamûbôl a zsûri hetet talált díjazásra méltónak, és ameny nyire a kiállítás alapján ezt meg lehet ítélni, jól döntött – ha a díjazottak sorrendjével nem is lehet mindig egyetérteni. Ebben a rövid reflexióban csak a díjat vagy megvételt nyert pályázatokról lesz szó. – Az új pályázat nyertes tervei közül sajnos csak kevesen – a kiemelt megvételt nyert, Kas Oosterhuis nevével fémjelzett ONL Hungary csoport és a megvételt nyert Mérték Stúdió – vették figyelembe az elôzô pályázat idevonatkozó konklúzióit, és így ezt a fentiekben leírt teret igen sok esetben eldarabolták, részben betöltötték, részben külön szintkialakítással síkját feltördelték, vagyis a tér kialakítása tekintetében nem figyeltek az elôzô pályázat nagyobb összefüggéseket vizsgáló térkoncepciójára. – Az építészeti – elsôsorban a Károly körút felôl megjelenô – térfalak tekintetében a legkevesebb, ami elmondható, hogy a pályázat eredménye összességében kiábrándító. Talán nem is lenne érdemes beszélni pl. néhány kiemelt megvételt nyert tervrôl, ha nem keltene ennyire mellbevágóan brutális képet a város majdani fôutcája a Károly körút felôl. Szomorú látni egyfelôl a javasolt építészeti stílus magabiztosságát, másfelôl a genius loci iránti alázat hiányát, néhány kivételtôl eltekintve az építészeti divatok álarcosbál-szerû felsorakozását, azt a csomagolástechnikát, amely a ma építészetét jellemzi. Reflexiók a Városháza Fórum tervpályázatról Schneller István Az urbánus fejlôdés logikájával foglalkozva egyre erôsödik az a meggyôzôdésem, hogy a város „szíve” maga a köztér, az épületek közötti tér, de egészen konkrétan a fôtérként vagy fôutcaként értelmezhetô terek rendszere, amirôl az éppen szóba kerülô város megismerszik. 24 BUDAPEST 2009 – különszám 1. kontextus: telek és meglévô épület (a cikk illusztrációi az I. díjas pályázat anyagából származnak) 2. tömeg és tér: új épület, új tér és azok közvetlen városi kapcsolatai
