Budapest, 2009. (32. évfolyam)
11. szám november - Vargha Mihály: Kirakat a Belvárosban
34 BUDAPEST 2009 november vagy Vámossy Ferenc tartottak „népművelő” szakmai előadásokat. Később pedig népszerű jazz-klub is működött itt, hétvégi estéken hosszú sorok kígyóztak az épület előtt. A FUGA most mindezt újrateremti és a mai igények szerint kibővíti. Klubszerű programmal, háromhetes ciklusokban cserélődő kiállításokkal, vitafórumokkal – és különféle nem építészeti rendezvényekkel. Vezetője Nagy Bálint, aki Hajós utcai műtermének pincéjében már évek óta működtet valami hasonlót – sokkal szerényebb méretekben. A mit-hogyan tehát már kipróbáltatott, és megvan bizonyos törzsközönség is. Amin persze van mit bővíteni, a kapcsolatokat erősíteni kell. Minő szerencse, hogy szemben a FUGÁ-val ott áll a Katona József Színház! S így nyitására, október elejére megvalósult valami, ami most provizórikusan ugyan, de ténylegesen összeköti a két intézményt: állványelemekből, csőkorlátból hidat húztak föl a Petőfi Sándor utca mélyített autóútja fölé. (Mely úton most éppen nincs forgalom, amíg a Belváros Főutcájának kiépítése folyik – lásd BUDAPEST 2009/6: A Belváros Főutcát kap.) A premier mindjárt október elején nagyon sűrű programot hozott, mert ebben az évben, egy esztendő kihagyás után, megint október volt az építészet hónapja. A nyitó kiállítás stílszerűen a ház, a hely közvetlen környezetével foglalkozott: a Budapest Szíve Programról volt látható nagyszabású kiállítás. A bemutató a 200 négyzetméter alapterületű és közel 160 négyzetméter kiállítófelületű teremben átfogó képet adott a városépítés újabb ciklusának egyik fontos állomásáról, „A gondolattól a kőrakásig” mottóval. A szakmai koncepciót Koszorú Lajos és Szántó Katalin állította össze, akik maguk évek óta főszereplői annak az igen körültekintő, soktényezős tervezési folyamatnak, melynek egyik eredménye most a Főutca megépítése. A főváros markáns óvárosi körzetében a jelenleg tervezett beavatkozások összehangoltak, és nagymértékben támaszkodnak a már megvalósult és megindult megújítási folyamatokra. Mindezek során jelentős működési és struktúra-váltás mellett erőteljes arculatváltás is történik, és számos tekintetben modernizálódik a városrész. Akár e modernizáció egyik momentumának is tekinthetjük a FUGA létrehozását a jellegzetes belvárosi bérházban. Mint Hermes-ház épült 1909-ben, a korszak egyik neves kettőse, Kármán Aladár és Ullmann Gyula tervei alapján. A jelenleg egyben lévő pince-földszinti részt 2008-ban bérelte ki a BÉK Budapesti Építészeti Központ Kft.-je a most született intézmény létrehozásának első lépéseként. A Dévényi Tamás tervei alapján elvégzett rekonstrukció a központ fő területeit, a földszint nagyobb részét és a pincét foglalta magába. A légtechnikai gépészet kivételével a helyiségek teljesen megújultak. A földszint része egy százhúsz négyzetméteres hátsó helyiségsor, melyre most nem jutott pénzügyi keret, de felújítása – elkerülendő a holt részek kialakulását – kívánatos, és célja is a programalkotóknak. A központ földszinti terei a Petőfi Sándor utcáról nyílnak, kifelé tágas, üvegezett portállal. Az utcáról a belső üvegajtóval kialakított szélfogón át a közel ötven négyzetméteres fogadó-elosztó térbe lépünk. Ehhez kapcsolódik jobbra a nagy portálüvegre kitekintő szakkönyvesbolt és kávézó, amely a hagyományos változatokhoz képest szabadabb, kevert funkciójú integrált tér (hasonlóan az Írók boltjához, a Liteához, vagy internet kávézókhoz). A földszinten beljebb következik a nagyterem, amelynek kialakítását Hajós Alfréd tervezte még 1913-ban, s amely most visz szakapta eredeti burkolatait. Elegáns, a különböző igényekhez jól alakítható helyiség, napközben kellő természetes megvilágítással. Oldalain a magas parapetek alatt eszményi kiállító felületek kínálkoznak. További két kiállítóterem áll rendelkezésre a pincében, ahol egyéb kiszolgáló helyiségek is vannak, például a mosdók. A kiállító termek egyszerű kiakításúak – az egyik valamikor trezornak adott helyet, aminek nyomai láthatók is a lecsupaszított, egyszerűen lefestett falakon. A földszinti nagyteremmel együtt mindhárom helyiség kiválóan alkalmas arra, hogy bármilyen egyéb rendezvénynek helyet adjon, az eredeti célkitűzéseknek megfelelően: a FUGA az építészet és kultúra új városi fóruma, az épített környezet alakítását, a főváros építészetét bemutató kiállítótér, a város soha nem szűnő felfedezésének új kiinduló-információs pontja. ● Nagy Bálint
