Budapest, 2009. (32. évfolyam)
2. Különszám: Búcsú a székháztól
lyen. Megkérdezte egyszer a Tévé éppen aktuális egyik elnöke, nem kellene-e végre egy nagyobb helyet keresni számomra a házban? Mondtam nem, ezt nem irigyli el senki... Ebbôl a szobából tették ki újra és újra a fekete zászlót a televízió gondnokságának alkalmazottai, amikor valamelyik kollega elment... Fûtési szezonban mindig nyitva volt az ajtóm, mert elviselhetetlen volt a meleg. A fûtés függôlegesen átmenô csövei – elzárhatatlanul – ontották a meleget. Ez már a rengeteg átépítés okán alakult így. Eredetileg olyan „modern” hûtésefûtése volt a Tôzsdepalotának, mint a Parlamentnek, csak ezt Knuth Károly építette meg, míg odaát, a Kossuth Lajos téren Zellerin M. és Tsa volt a külön leges megoldás mestere. A (Parlament elôtti kettôhöz hasonló) levegôztetô kút kovácsoltvas félgömbje ma is megvan a tér déli oldalán, az egykori Széchenyi sétatéren, csak már régen a metró egyik szellôzôjeként mûködik. Fent maradtak a Tôzsde építésérôl a tervek, a szintenkénti alaprajzok, a homlokzati és a hosszirányú és keresztirányú metszeti rajzok is. Mindegyiken ott van Alpár Ignác és a társtervezôk, a kivite lezôk eredeti aláírása. Megvetettem ôket, amikor Papi, azaz Lénárt István szólt, hogy felkínálta addigi tulajdonosuk. Aztán féltem, hogy kifakulnak, ezért kópiákat készíttettem a tervlapokról, s ezek díszítették azután – bekeretezve – az elnöki folyosót évtizedekig. 1908-ban megjelent egy könyv: „A Budapesti Árú- és Értéktôzsde Szabadságtéri Palotája építésének története és az épület mûszaki leírása”. Vagyis minden tudható a házról. A legfontosabbak egyike, 4 BUDAPEST 2009 – különszám Eredetileg zárt tölgyfa kapuzata volt a tôzsdepalotának, felette szív alakú üvegtéglákból épült ki a fôlépcsôház bevilágítása
