Budapest, 2009. (32. évfolyam)
2. Különszám: Búcsú a székháztól
hogy az 1899-ben kiírt jeligés tervpályázatot (mely akkor minden építkezést megelôzött!) Kornfeld Zsigmond , a tôzsdeta nács alelnöke (majd elnöke) által vezetett építô bizottság bírálta el olyan szakértôk közremûködésével, mint Fitter Kamil , az Iparmûvészeti Múzeum igazgatója (ki ezek után a Zeneakadémia építését is vezette), Neuschlosz Ödön, Schulek Frigyes, Stróbl Alajos. Lechner Ödön, Baumgartner Sándor, Fischer József, Bálint Zoltán-Jámbor Lajos, Wellisch Alfréd pályamûvei elôtt nyert Al pár Ignác, s a megbízást is ô kapta meg. A kivitelezôk imponáló névsorában ott találjuk mindazokat, akik a századforduló építkezéseinél a legfontosabbak voltak Ganztól a mûköves Melocco Péter ig, Fre issler Antal és Otis liftes cégeitôl, Thék Endre asztalos munkáiig, Schmidt Miksa bútoraiig, s megvan minden egyes koronáról a részletes elszámolás. A legfontosabb talán mégis az, hogy a termek, folyosók hiteles fényképfelvételei is a rendelkezésére állnak annak, akinek nem a ház szétverése, hanem a helyreállítása le(het)ne a célja a XXI. században. A fôkapu ma olyan, mint a lengôajtók, de nem ilyen volt: teljesen zárt tölgyfakapuja volt a tôzsdepalotának, amely fölött az üvegtéglákból készült fal is más volt. Szívformájú üvegtéglákból építtette meg Alpár Ignác. A kapu fölötti mai – az eredetihez hasonló – házszámtáblát (Szabadság tér 17) én csináltattam/vettem a Magyar Televíziónak. A Tôzsdepalota déli oldalán helyezkedett el az Upor Kávéház, s körben egyéb üzlethelyiségek és bérirodák is megközelíthetôk voltak az utcaszintrôl, a Zoltán utcai oldalon posta- és távíróhivatal is helyet kapott. A Nádor utca felôl is épült díszes lépcsôház, de az már nincsen meg. Megmaradt viszont -– szinte teljes pompájában – a Szabadság tér felôli. Mind a kettô az elsô emeleti 15.2 méter átmérôjû és 18.5 méter magas kupolateremhez vezetett, ahonnan déli és északi irányban egyaránt két, oszlopsorokkal osztott, bazilika-szerû, 13 méter széles, 39 méter hosszú – ruhatárként is funkcionáló – elôcsarnok visz a tôzsdei termekhez. Az északi foyer ma is megvan, a déli részleges visszabontásával épült meg a tévé II. stúdiója. Az északi oldalon megépített Árutôzsde nincs meg, teljesen kibontatta a Magyar Televízió, s csak a külsô falai maradtak meg, amik között Virág Csaba tervei szerint megépült a saját idejében korszerû IV. stúdió. 5 BUDAPEST 2009 – különszám A kupolatér máig ôrzi eredeti arculatát
