Budapest, 2009. (32. évfolyam)
5. szám május - Rokob Tibor: Szíria ízei
A hatemeletes társasház földszintjén 2000-ben, egy virágbolt helyén nyitotta meg boltját a szíriai születésû Chouman Mo hamed Kheir. Az üzlet ma is csupán har mincöt éves gazdája már csaknem tizenöt éve Budapesten él. Családjának otthonát is a bolt közelében alakította ki. Magyar származású párja, valamint két gyermeke, a tízéves Adel , és a négyéves Omar egy közeli ház emeleti lakásában él. Cégét nagyobbik fiáról nevezte el. Ott olvasható a vízipipákkal zsúfolt kirakat üvegén, meg a portál elôtt parkoló, a beszerzésnél használt hófehér furgon oldalán. A hazánknál kétszer nagyobb Szíria kereskedôkkel teli kétmilliós városából, a török határhoz közeli Aleppóból származó fiatalember gyermekkorában elvesztette a szüleit egy autóbalesetben. Állatokat tartó nagyszüleinél nevelkedett, s bár eredetileg masszôrnek tanult, már viszonylag korán arra jutott, hogy a családi hagyományhoz igazodva ô is kereskedôként dolgozik majd. Gyerekként szinte minden idejét a konyhában töltötte. A különleges arab fûszerek mindegyikét megismerte. Sajnálja nagyon, hogy mostanság – idô hiányában – nem nagyon használja ôket. Bármennyire is szeretné, fôzésre nem jut ideje. Az arabon kívül angolul, németül és magyarul is jól beszélô üzletember öt évig élt Németországban. Akkor még a biztosnak és jövedelmezônek tûnô turizmus jelentette számára a kenyeret. Egy – azóta már feledésbe merült – magyar lány csábította hozzánk, noha rólunk persze semmit sem tudott. De a német mentalitást megismerve úgy vélte, a magyarok csak kedvesebbek, barátságosabbak lehetnek. S ezt a mai napig így is érzi. Az arab ízvilág a német nyelvterületen a törököknek köszönhetôen ideköltözése idején már elterjedt, ám Magyarországon még érezhetô volt a hiánya. A fiatal szír férfi élete egyre inkább összeforrt hazája ételeinek kereskedelmével. Éveken át csak beszállítóként dolgozott. De mindig szeretett volna a maga ura lenni, így vágott bele az önálló vállalkozásba. Muhi – ahogy az itt élô arabok és az egyre bôvülô magyar vevôkör nevezi a tulajdonost – rendkívül barátságos férfiember. Ezt csak így érdemes csinálni – mondja. A vendégszeretetben legalább annyira maximalista, mint a bolt árukészletének minôségén ôrködve. Azt mondja, ha ô áll a pult mögött, mindig megduplázódik a forgalom. Az elsô három évben azonban közel állt ahhoz, hogy akár abba is hagyjon mindent. Bár az arabok megtalálták az üzletet, nem volt elég a forgalom. Ráadásul a Szíriából magával hozott hentesekkel sem volt elégedett. Arra az idôszakra még visszagondolni sem szeret. De szerencsére ez már a múlt. A mindössze 38 négyzetméteres élelmiszerboltba lépve azonnal megérezni a keleti fûszerek és aromás dohányok sajátos illatát. A szíriai fotókkal és jelképekkel díszített apró helyiségben hatalmas a választék. A készlet hetven százaléka szülôhelyérôl származó, eredeti áru. Sok élelmiszer – az egyszerûbb vámkezelés miatt – Ausztrián keresztül érkezett. Az ajtó mellett friss, csomagolt pitákra bukkanhat az ember. Fölöttük az arab fûszerek gazdag választéka tarkállik. Van itt szennalevél, curry, sáfrány, kurkuma, oregano, kardamom, fahéjrúd vagy éppen száraz menta. A felsorolást szinte a végtelenségig lehetne folytatni. A hûtôpultok egyikében kolbászok, felvágottak, szalámik, míg a másikban tejtermékek, sajtok, sajtkrémek várják vevôiket. De nem hiányzik a mirelit áru, sôt az alkoholmentes szír üdítô sem. Az ételek arab kiírása mellett mindenütt megtalálható a korrekt magyar megnevezés is. Az üzlet szemközti oldalfalánál hatszintes polcrendszer áll, alaposan megpakolva a legkülönbözôbb konzervekkel, krémekkel (csicseriborsó, padlizsán). De megtalálni itt a rózsa-, eper-, vagy éppen kókuszlekvárt, sôt a datolyaszirupot is. Az alsó sorokban lencse, bab és rizs. Mindbôl bô a választék. Akár a márkát, akár a kiszerelést nézzük. A bolt közepén a dobozos süteményeké és természetesen a magoké a fôszerep. Átlátszó üvegekben kínálja magát az aszalt mangó és ananász, a brazil mandula, a kesudió, a pisztácia, a fenyômag, a mazsola és a hántolt mandula. Az üzlet hátsó részét pult választja le a vásárlótértôl, amelybôl nem hiányoznak a díszes vízipipák, a hozzájuk tartozó ízesített dohány csomagjai, a faszén. A csöppnyi helyet jól kihasználva még szír CD-re vagy szépen faragott táblajátékokra (backgammon, sakk) is rábukkanhat a betérô. Szíria ízei szöveg: Rokob Tibor, fotó: Sebestyén László A Móricz Zsigmond körtérrôl induló négyes-hatos villamos gyakori utasaként a Budafoki úti megállóhoz érve már évek óta nézegetem a kis szír élelmiszerbolt apró kirakatát. A Karinthy Frigyes út 27-es szám alatti, állandóan megújuló üzletportál díszes arab betûi már ilyen távolságból is magukra vonják a figyelmet. 18 BUDAPEST 2009 május
