Budapest, 2009. (32. évfolyam)
5. szám május - Rumi Imre: Tanácstalanság és tervtanács
jobban, a hatóság pedig a joghoz. Szakítani kellene már végre azzal a gyakori rossz szokással, hogy az elôbbi jogászkodik, a hatóság pedig építészkedik. Tevékenységem folytán több tervtanács munkájába pillanthattam be, és már volt alkalmam az asztal minden oldalán helyet foglalni. Van olyan megyei jogú város, ahol az ülésen a bemutatást követôen kiküldik a terembôl a tervezôt, majd a tagok zártkörû vitát folytatnak le. Ezt követôen az érintettet visszahívják „ítélethirdetésre”. Korábban az egyik fôvárosi kerületben a tervezôt meg sem hívták, és be sem engedték az ülésre. Egy másik megyei jogú városban a polgármester politikai munkatársai jelennek meg bizonyos napirendi pontoknál, és érvelnek vállalkozások terve mellett. Pedig valójában tárgyalási joguk sincs. Esetenként nem átlátható, hogy az egyértelmûnek és egyetértônek látszó tagi vélemények alapján pontosan milyen állásfoglalás fogalmazódott meg, és miként engedélyezték késôbb a tervtanács által nem támogatott tervet. A tárgyunkba vágó kormányrendeletben kellene elôírni a tervtanácsi állásfoglalással (szakértôi testületi véleménnyel) ellentétes hatósági döntés esetén a részletes indokolási kötelezettséget. Ezekbe a testületekbe a tagokat javaslat és jelölés alapján nevezik ki. Nem tartom szerencsésnek a kinevezésükre vonatkozó elôírásokat. Meglehetôsen vicces, hogy a tervtanács elnöke javasolhat saját maga számára valakit, majd kinevezi ôt. Sürgôsen meg kell szüntetni annak lehetôségét, hogy „elvtársi-baráti” alapon lehessen valaki tag. Álláspontom szerint kizárólag szakmai- és építészeti indíttatású civil szervezeteknek lenne szabad javasolni vagy jelölni. S a tagoknak felelôsséggel és beszámolási kötelezettséggel kellene tartozniuk az ôket ily módon delegáló szervezet felé. A szakmai szervezetek által delegált tagok esetében a kormányrendelet által elvárt „magas szintû elméleti és gyakorlati ismeretekkel rendelkezô” feltételt érvényesíteni kell, és szakmai eredményhez, minôsítéshez kellene kötni a jelölést. Adott tervtanácsi ülésre behívott tagok között pedig biztosítani kell a szakmai szervezetek által jelöltek többségét. Szerintem jogos tervezôi elvárás, hogy a tervtanácsok mindenhol közel azonos módon mûködjenek. Nem lehetnek a személyes sérelmek ismertetésének fórumai. Az üléseken valóban szakmai viták folyjanak és szakmailag alátámasztott állásfoglalások szülessenek. Ebben az esetben társadalmi, sôt szakmán belüli elfogadottságuk is növekszik. A tervtanácsok mûködésének teljes nyilvánossága is megteremtendô. Ez biztosíthatja a széles körû társadalmi és szakmai átláthatóságot, ellenôrizhetôséget. A tervek közérdekû kivonatai, opponenciák és állásfoglalások közzététele segít megértetni a civil társadalommal a mai építészeti gondolkodást, elveket és azok érvényesülésének fontosságát. Tehát szakmánk alapvetô részleteit. A nyilvánosság biztosítása ma sem tilos. Mégis nagyon kevesen élnek vele. Úgy vélem, az egyik legjobban mûködô önkormányzati tervtanács Budafok-Tétény Budapest XXII. kerületé. Tevékenységének teljes metszete megtalálható az önkormányzat honlapján. Remélem, hogy hamarosan az ülések teljes hangfelvétele is elérhetô lesz a honlapon. De éppen a fentieket érintôen szükség van a kormányrendelet módosítására, fôként e tanácsok egységesebb, szakszerûbb mûködésének biztosítására. Ez a mai keretek között is jobbítható lenne, s ebben útmutató szerepet kellene vállalniuk a jelölési lehetôséggel bíró építész kamaráknak. Mert a jobbítás fôként szándék és akarat kérdése. ● 17 BUDAPEST 2009 május Irodát, szállodát tervez a Finta Studió a színház melletti telekre, áprilisban engedélyezésre javasolta a Központi és a Fôvárosi Tervtanács is fotó: Sebestyén László
