Budapest, 2008. (31. évfolyam)
7. szám július - Rakob Tibor: Hajók a múltból, tervek a jövőből
Az MFTR 1949 márciusában szüntette be tevékenységét. Vagyonát a Magyar-Szovjet Hajózási Részvénytársaság (MESZHART) vette át. Az új társaság elsôsorban a sétahajózást részesítette elônyben. Az átkelôhajózás és a révészet államosítására 1952-ben került sor. A Gellért tér és Pünkösdfürdô közötti elsô kísérleti járat elindítása már az 1956-ban létrejött MAHART nevéhez fûzôdik. Egy évvel ezután megalakult a Fôvárosi Kishajózási Vállalat (FKV). A 26 kishajóval indult cég minden lépése a fôváros közlekedéspolitikájához igazodott. Újabb 100 személyes jármûvek beszerzése után Budapest vízi közlekedésének sosem látott, „mesés” idôszaka következett el. Mint a mesében – egyszer volt, hol nem volt... A szocializmus éveiben – egy jól sikerült marketingnek köszönhetôen – népszerû mesefigurákról nevezték el a hajókat. Jan csi és Juliska Hüvelyk Matyi, János vitéz, Szundi, Morgó és Hapci mellett szelte a Duna habjait. Az 1895-ben készült Margitsziget hajó is új nevet kapott, ma is Hófe hérkeként közlekedik. Az évtizedeken ke resztül változatlan menetdíj vonzó volt a budapestiek számára. Gyakran kígyóztak tömött sorok az állomások elôtt. Az egykori Zsófia sétahajó is visszatért Németországból, és a hatvanas évek közepéig – immár Szabadság néven – ismét protokollhajó ként járta a folyót. Nem kisebb személyiségeket szállított fedélzetén, mint Hruscsov vagy Gagarin . A Fôvárosi Kishajózási Vállalat 1968 januárjában két kompjával és 21 motoros hajójával beleolvadt az új közlekedési cégbe, a BKV-ba. A jármûvek fele száz személy befogadására volt képes. Ebben az évben még kilenc (!) átkelô járat üzemelt Budapesten május 1. és szeptember 30. között. Rendszeres hajójárat a Lágymányos – Boráros tér – Margitsziget, valamint a Jászai Mari tér – Római part – Pünkösdfürdô vonalon közlekedett. A következô hajóra a menetrend szerint csak rossz idô esetén kellett fél óránál többet várni. Nyáron a Jászai Mari tér, télen pedig az Újpesti öböl fogadta be a BKV hajóit. Az egyre komolyabb szerepet betöltô fôvárosi hajózásra 1972-ben döntô csapást mért a kelet-nyugati metrószakasz kiépülése. A városrészek közötti gyors és hatékony közlekedési lehetôség létrejötte után sorban szûntek meg a BKV ekkor még 130 fôt foglalkoztató Hajózási Üzemegységének kihasználatlanná vált járatai. Egyedül a Margit-sziget jelentett továbbra is vonzó úti célt. A viteldíjakat 1981-ben, majd a következô hat évben még kétszer emelték. Az egyre csekélyebb állami támogatás mellett az elôre váltható autóbusz és villamosjegyek helyett külön menetjegyet vezettek be. A nyolcvanas években a BKV minden hajója idôsebb volt 15 évesnél. A kihasználatlanság miatt sokukat el is adták. A megállóhelyek száma is drasztikusan csökkent. A helyi hajózás teljesen elvesztette üzleti jellegét. Míg 1980-ban még három millióan utaztak a Dunán, addig tíz év múlva harmadannyi, 1996-ban pedig már csak 53 ezer utas választotta a vízi közlekedést. Az 1950 körül a Váci Hajógyárban épült vízibuszok (Budavár, Lágymányos ) már a BKV megala kulásakor korszerûtlenek voltak. Az idejétmúlt hajók kiváltására 1981-ben Balatonfüreden készültek új, 130 férôhelyes hajók. Ilyen volt a Szent Kristóf, a Várhegy, a Lánchíd, a Hungária vagy a Szent Gellért. Néhány évvel késôbb ezeket követte a Halászbástya, a Dunaföldvár és a Pest-Buda. Amint Barta Péter Pál tól, a BKV Zrt. Érté kesítési és Kommunikációs Igazgatóságának üzemmérnökétôl megtudtam, a meglehetôsen alulreprezentált helyi hajózás ügyeivel jelenleg csupán hárman foglalkoznak a cégnél. Az egy kompot és az ipari mûemléknek számító, egyetlen közép-európai folyami dokkot is beleszámítva jelenleg 13 jármûvük van. A 150 milliós értékû flotta minden darabja bérbe van adva. Csaknem minden hajót egykori BKV-dolgozók által létrehozott cégek járatnak. A tizennégy állomással rendelkezô vonaljárat, valamint a ma is mûködô két dunai átkelô vonal megállói a BKV üzemeltetésében vannak, de közforgalmi kikötôként, meghatározott díj ellenében, bárki használhatja ôket. A Soroksár és Csepel közötti, déli átkelôjárat a személyforgalom mellett autókat is szállít, míg északon, Pünkösdfürdô és Újpest–Megyer között kizárólag személyforgalom bonyolódik. Az utóbbi évek jelentôs elôrelépése a Meder utca és a Hableány megálló közötti hídpótló átkelô járat, amelyet az északi vasúti ösz szekötô híd lezárása miatt indítottak el. Ezt a hajózási szezon (április 12. – október 12.) meghosszabbítása és négy új kikötô üzembe helyezése elôzte meg. Ezek közül a Pünkösdfürdô megállót csupán be kellett kapcsolni a vonaljárat vérkeringésébe, míg a Csillaghegy Holiday Beach megálló a Duna-parti hotel költségén létesült. A Meder utcai és a hajdani Hableány csónakház nevét viselô kikötôhelyet a BKV kétmillió forintos költséggel újította fel. Az üzemmérnök szavai szerint a BKV 1995 és 2003 között egy Hajózási Szolgáltató Kft. megalakításával egyszer már kiszervezte a cégbôl a hajózási tevékenységet. Bár az ötlet nem volt sikertelen, a 5 BUDAPEST 2008 július Új hotel, új kikötô: Csillaghegy ...és az újjáéledt végállomás
