Budapest, 2008. (31. évfolyam)
9. szám szeptember - Hidvégi Violetta, Csáki Tamás, Ritoók Pál: A garniszállótól a templomig
rözôdött. Új útvonalak születtek, elkészült és kiépült az Andrássy út és a Nagykörút. A nagymérvû iparosodás következtében felduzzadt lakosság számára újabb és újabb bérházak készültek, amelyek külsejükben inkább arisztokrata, nagypolgári palotára, mint lakóházra emlékeztetnek. A palota és a bérház ötvözetébôl létrejött a palotabérház épülettípusa, amely egyszerre volt tehetôs arisztokraták és vagyonos polgárok reprezentatív otthona, valamint folyamatosan hasznot hozó bérlemények sora. A változások új kifejezési formákat követeltek. A romantika középkorias, keleties építészete helyett az erôre kapó polgárság és a fôvárosba települt arisztokrácia természetesen nyúlt vissza a reneszánszhoz, különös tekintettel annak itáliai ágához. A megtalált minta követése annak szellemével, a reneszánsz kor emberével való eszmei azonosulást is kifejezte. A 19. század második felének elitje a példaadó elôdök nagyságát, sikerét is át kívánta ültetni saját idôszakába. A kor építészei a reneszánsz formaelemeket, homlokzati sémákat átfogalmazva, az új épülettípusok igényeihez idomítva alkalmazták. A reneszánszban még nem létezô épülettípussal, egy garniszállóval indítjuk neoreneszánsz épület-bemutatónkat. Waschi tsek János 1870-ben Limburszky József fel terveztette meg háromemeletes épületét, amely ma is áll az V. Bástya utca 24.–Képíró utca 9. szám alatt. A díszes homlokzat mögött az épület közepén könnyed öntöttvas szerkezetû, csigalépcsôs lépcsôház emelkedik. Ez a megoldás izgalmas belsôépítészeti tereket hozott létre. A ház utcai szobái közvetlenül, folyosó érintése nélkül kapcsolódtak a lépcsôházhoz, így biztosították az intimitást, a találkára betérô vendégek inkognitóját. Szécsényi Mihály levéltáros kollégánk kutatásai alapján tudjuk: a szállót alig használták rendes szállóvendégek, legtöbbször párok vették igénybe. A földszinten étterem állt a látogatók rendelkezésére, míg az emeleten sugarasan helyezkedtek el a kisméretû szobák. A funkció nem igényelte a tágasságot, hiszen a szoba legfôbb bútordarabja az ágy volt. Három egyforma méretû kisebb szoba nézett az utcákra, míg a sarkokon az utcai szobákhoz a tûzfal felôli oldalon alkóv is kapcsolódott. Az épület napjainkban kívül-belül felújítva irodaházként üzemel. Négy évvel korábban készült Ybl Mik lós (1814–1891) alkotása, az egykori Pesti Hazai Elsô Takarékpénztár székháza (V. Károlyi Mihály utca 12.–Reáltanoda utca 1-3.), amelynek rendkívül látványos felülvilágítós, hengeres öntöttvas oszlopokkal és konzolokkal tartott vasszerkezetû csigalépcsôje mintául szolgálhatott a késôbbi épületek hasonló megoldásához. A székház tervezése után a pénzintézet bérházának elkészítésére is Yblt kérték fel. A Pesti Hazai Elsô Takarékpénztár négyemeletes épületének tervét a korszak kiváló építésze 1872-ben dolgozta ki. A Kálvin téri bérház a 18. század végén emelt egykori Két Pisztoly csárda helyén létesült, amely a városkapu elôtti téren évtizedeken át szolgálta a kereskedôket. Az itt zajló vásári tevékenység okán a 19. század elsô felében Széna vagy Sertéskereskedô térként szerepelt a terület. Az Országút (ma Múzeum körút) és a Stáció (ma Baross) utca városképileg hangsúlyos találkozása szinte kínálta magát egy reprezentatív bérház számára. A két udvar köré szervezett épület bejárata a Kálvin tér felôl nyílt. Az építész két évtizeden át – egészen haláláig – a ház Múzeum utcai oldalának harmadik emeletén lakott családjával. Az épület, bár tömege magasabb volt környezetében álló társainál, nem nyomta el ôket, inkább csak határozottságot és megbízhatóságot sugárzott, ez illett is az építtetô tevékenységéhez. Az elkészült bérház harmonikus egységet alkotott a tér szemben lévô oldalán álló, másik Ybl-épülettel, a Geist-házzal és Pollack Mihály Nemzeti Múzeumával. A bérház a második világháborúban megsérült és lebontották, helyén a közelmúltban modern irodaház létesült. A Kálvin tér közelében viszont ma is áll egy, a francia reneszánszt idézô bérház, amely rendkívül kedvelt a könyvgyûjtôk körében, hiszen földszintjén található a Központi Antikvárium. Annak, aki nem érez 7 BUDAPEST 2008 szeptember Ybl Miklós: A Pesti Hazai Elsô Takarékpénztár bérházának homlokzata, 1872 V. Múzeum körút 15. fotó: Sebestyén László
