Budapest, 2008. (31. évfolyam)

9. szám szeptember - Hidvégi Violetta, Csáki Tamás, Ritoók Pál: A garniszállótól a templomig

heves vonzalmat a régi könyvek iránt, álljon itt a címe: V. Múzeum körút 15. Grünhut Sámuel megbízására a svájci származású Ray Rezsô Lajos (1845–1899) tervezte az épületet. Az építész a zürichi Polytechni­kum, majd a párizsi École des Beaux-Arts elvégzése után, 1868-ban érkezett Pestre. Négy évre rá tervezte az egykori Ország­útra a régi pesti városfalnak támaszkodó háromemeletes bérházat zártsorú beépí­tésben, amelynek engedélyezési tervét a kivitelezô építômester Pucher József 1872 júniusában nyújtotta be Pest város Taná­csához. Az elkészült épület emeleteire 1873 augusztusától, míg a földszintjén kialakított boltokra és raktárakra az év októberétôl adta ki a hatóság a használat­ba vételi engedélyt. A párizsi tanultságú építész pesti munkáinak sajátosságát a francia reneszánsz formanyelv alkalma­zása jelenti. Az elsô és a második emelet reprezentatív lakásait a díszes, elegáns homlokzatkialakítás is kiemeli. Az elsô emelet jobb oldali szárnyában kapott he­lyet a tulajdonos terjedelmes, az udvar végéig húzódó lakása. Az egykori nôi öl­tözôszoba, a szalon és a dolgozószoba a körútra nézett, míg az ebédlô a loggiára nyílt. A védettebb udvari szárnyban volt a háló-, a gyerek- és a fürdôszoba. A ház­tulajdonos 1873 januárjában a városi víz­vezetékre kívánta csatlakoztatni házát. A pontokba szedett indokok szerint „1. Az e házban lévô kút oly csekély mennyiségû vizet tartalmaz, miszerint azon esetben ha tûzvész támadna még annak oltásá­hoz sem adna elegendôt. 2. Még a mellett, hogy a kút oly csekély mennyiségû vízzel bír vize felette rossz poshadt és az egész­ségre is ártalmas befolyással van...” A bi ­zottmány a végleges városi vízmû elké­szülte után ítélte teljesíthetônek a kérést. A kereskedelmi tevékenységgel függ össze a következô épületünk is. A bazár különleges, keleti eredetû épülettípusa a 19. században új tartalommal telítôdött a nyugati világban, fedett vagy fedetlen üzletutcát, udvart jelentett. Az egykori Országúton továbbhaladva a Múzeum körútról a Károly körútra találjuk a pes­ti Belváros máig közkedvelt átjáróházát, a Röser-bazárt. Kauser József 1883-ban tervezte az épületet, amelynek kivitelezô építômestere Kauser Gyula volt. Az épü ­let díszesebb, Károly körúti homlokzata háromemeletes, héttengelyes; a hátsó ol­dalon, a Semmelweis utcában ötemeletes. A fedetlen udvar földszintjén kétoldalt üzleteket találnak a vásárlók, az emele­teken pedig lakások kaptak helyet. Vadas Ferenc kutatásai szerint az épület telkén korábban három ingatlan állt, amelyek egy része már 1862-ben átjárható volt. Az építtetô, Röser Miklós 1853-ban ala ­pított iskolája (késôbb felsô-kereskedelmi és növelde) az 1870-es évektôl a Károly körúti épületben mûködött. A ma is álló épületet a régi házak lebontásával emel­ték, akkor nyitották meg a közönség szá­mára az udvart. A következô épületünk a szerviták ba­rokk eredetû temploma, amelyet a rend 8 BUDAPEST 2008 szeptember Ray Rezsô Lajos: Grünhut Sámuel bérházának homlokzata, 1872 Kauser József: Röser Miklós üzlet- és bérházának Károly körúti homlokzata, 1883

Next

/
Oldalképek
Tartalom