Budapest, 2008. (31. évfolyam)
6. szám június - Saly Noémi: Családregény porcelántálon
disznóság. Arról nem beszélve, hogy a ház ilyenformán nem más – ellenôriztem, nem más –, mint az én kedves szomszéd házam, ma Döbrentei utca 6. Igaz, hogy az annya se ösmerne rá, fôleg nem így, magában állva... A Budapest, világváros kötetben a 21. oldal alsó képén más nézetbôl szintén jól látni. Sose hittem volna errôl a jellegtelenné, csúnyává átépült házról, hogy az utcám elsô sokemeletes épülete volt. (...) Most világgá kellene bújdosnom mardosó szégyenemben, ehelyett azonban kezdhetem kideríteni, kié volt a ház, miért föstötte le ez a jóasszony... Re-kézcsókokkal Záli Nyomozás a ház körül Azt tudtam, hogy tervezôjének kilétét nem lesz könnyû földeríteni. Az 1930-as évek vége felé a Döbrentei utca 6. a Belügyminisztérium tisztviselôinek bérháza lett, ezért a BM az 1950-es években – sok más, fontosabb épületéivel együtt – kiemelte a rá vonatkozó anyagokat a tervtárból, és beraktározta egy pincébe, ahol penész és egerek hada végzett velük. Egy keserves fohásszal nekiültem hát végigbogarászni az Építô Ipar szóba jöhetô évfolyamait. És hopp: 1886. május 30-án „a középítési hetes albizottság” ülésén tárgyalt ügyek között ott vannak a „dr. Heinrich Kálmán által az I. kerületi Várkert rakparton a 13. számú telken építendô háromemeletes lakóház tervei (építészek: Hubert és Móry): a kiszökellék által elfoglalandó 176 m2 városi terület használati díja 100 ft-ban javasoltatott megállapíttatni”. A Vállalkozók Lapja még hozzáteszi: „a sarokerkély részletrajza pótlólag bemutatandó”. Íme bizonyság: a Döbrentei utca – a víz felôl Várkert rakpart – elsô nagy bérháza valóban 1886-87-ben épült. Jó. De kik is csinálták? Hubert József (Pozsony, 1846 – Buda pest, 1916) Zürichben szerezte építészi oklevelét. Az Osztrák-Magyar Bank építészeként a Monarchia harminckét jelentôs banképületét tervezte. Nevéhez fûzôdik a gyönyörû bajmóci várkastély átépítése, a fiumei Tengerészeti Hivatal és az újpesti református templom, továbbá számtalan budapesti bérház is. Társa, Móry Károly (Besztercebánya, 1845 körül – Új-Csorbató, 1921) Bécsben tanult. Pesti mûködésérôl egy-két bérházat leszámítva nem találtam adatokat. 1900-ban aztán a Csorba-tó mellett létrehozott egy második, mesterséges tavat, partjára szállodát épített, s onnantól azt vezette. Az építtetô sem akárki: a Rác fürdô felvirágoztatójának, Heinrich Nepomuk János nak a fia, maga is jeles fürdôorvos. Mindketten ott laknak a Várkert rakparton már a ház megépülése elôtt. Idôsebb Heinrich, a Ferenc-József rend lovagja 1818-ban született Pesten; 1841-ben diplomázott a bécsi egyetemen. Az ô tervei szerint épült a margitszigeti és a baden-badeni gyógyfürdô meg a bécsi Römerbad is. Fia új házának nem sokáig örülhetett: 1888. február 9-én meghalt. A fürdô Károly – vagy már örökösei – kezérôl 1933-ban, a Tabán bontásakor kerül a fôváros tulajdonába, a ház pedig 1931-tôl a Kivándorlási Alap vagyonát gyarapítja. A Gersterek közül a címtár szerint senki nem lakott benne. Okosabbak lettünk hát, de kiinduló kérdésünkre nem kaptunk választ. Kassáról Pestre, New Yorkba, Korinthoszra... Nyomás tovább, a család irányába. Keressünk gyászjelentést. A Széchényi Könyvtárban sok kilométer van belôlük mikrofilmen. Hoppá! Szálkás gót betûk búcsúztatják Nico laus Gerstert Kassán. Polgár, háztulajdonos, egyháztanács-tag. Meghalt 58 évesen 1874. július 4-én. Népes család búcsúztatja. Unokái: Stegmüller Árpád, Mária, Etelka, Zoltán és Charlotte ; testvérei: Eduard és Anton ; ve jei: Alexander Stegmüller , Emanuel Kleck ner, Stefan Kauser; menye Karoline Gerster, született Schmidt , illetve a gyerekek: Mária, Constanza, Árpád (doktor), Béla (mérnök), Berta, Etelka, Anna és Miklós. Gerster Béla? Mérnök? Ezt a nevet... Hol is... Valami víz-dolgok... Googlim, szimat, keresd. Atyám, hát persze, a Korinthoszicsatorna tervezôje, Ferdinand de Lesseps és Türr István társa a Panama-csatorna nyomvonalát kijelölô expedícióban! Ô végzi a Ferenc-csatorna felújítását, épít tizenhá-19 BUDAPEST 2008 június A sarokerkélyen kívül semmi nem idézi a régi dicsôséget Látkép a túlpartról az 1920-as évekbôl
