Budapest, 2008. (31. évfolyam)

6. szám június - Saly Noémi: Családregény porcelántálon

rom magyarországi vasútvonalat, és a jó ég gyôzné felsorolni, mit még... És igen: Kassán született 1850. október 20-án, és 1923. augusztus 3-án hunyt el Budapesten. Síremlékét a Kerepesi úti temetôben Lotz Károly mozaikja díszíti – s ott nyugszanak édesapja, a 48-as honvédhadnagy hamvai is: úgy látszik, Trianon után áthozatták Kassáról. (Nem azér’, de nálunk a kutya se törôdik vele, míg a szlovák honlapok angolul is messze zengik „Vojtech Gerster szlovák vízmérnök” dicsôségét.) Állj! Mit olvasok itten a Korinthoszi-csa­tornáról? „Építésében még négy magyar mérnök – Kauser István , Nyári László , Pulszky Garibaldi és Stéghmüller István – vett részt.” Aha. Kettô rokon. Kauser István Béla húgának, Bertának a férje, Stéghmüller pedig alighanem az én fes­tônôm sógora... Tovább. Gerster Árpád doktor (1848– 1923). Ô hát az idôsebb. De megbolondult a Googlim? Csupa amerikai találat? „Az aszepszis és antiszepszis magyar szárma­zású úttörôje”, az elsô amerikai sebész szakorvos, az elsô fényképekkel (saját fény­képekkel!) illusztrált, nemrég reprintben újra megjelent sebészeti szakkönyv (The Rules of Aseptic and Antiseptic Surgery, 1888) szerzôje... És hopp! Recollections of a New York surgeon, 1917. Emlékirat! No, ügetek megint a Várba, beadok egy kérôlapot az olvasószolgálati pultnál. Te jó ég. Majd’ 350 oldal pompás, mulatsá­gos, részletgazdag visszaemlékezés. Bô egyharmada a családról, a gyerekkorról, a testvérekrôl, aztán a bécsi egyetemi évek, s 1874-tôl az új haza, Amerika... Hogy ez miért nem jelent meg soha magyarul? Nézzük, mit ír. A család Basel környékérôl származik, elsô említésük 1378-ból való. Egyik ôsük, Johann Gerster az ifjabb Hans Holbein barátja. Twannban, a savoyai határon él Peter Gerster (1500–1550), fiai Joseph és Georg. Joseph unokája, szintén Joseph a magyar ág ôse. Drezdában Miksa szolgá ­latában áll, majd Bécsben a Hofburgban lesz szakács. Joseph nek hívják az ô fiát is, aki valamikor az 1770-es években Gyôr­be települ. Itt születik 1778-ban megint csak egy kis Joseph , akinek ötesztendôs kisfiúként szörnyû tragédiát kell átélnie. Apja egy téli napon sétálni viszi a Rába­partra, s egy malom közelében rájuk ront egy ôrjöngô kutya. A gyermekét féltô férfi­fejbekólintja az állatot. Visszafelé útjukat állják a jégcsáklyákkal felfegyverzett mol­nárlegények, és idôsebb Josephet a kisfia szeme láttára agyonverik. Az özvegy tôle telhetôen taníttatja az árvát: mûbútorasztalos lesz belôle. Részt vesz Napoleon itáliai hadjáratában, kitün ­tetést is kap, majd Kassán telepszik le, és haláláig, 1844-ig ott él. 1816-ban nôsül. Gyerekei közül négynek a nevét ismerjük: Miklós (1816–1874), Károly (az építész, 1819–1867), Eduard és Anton . Miklós gyerekkorában nem megy jól a családnak: szatócsinasnak adják. Ke­reskedôsegédként beutazza fél Európát, majd 1840-ben visszatér Kassára. 1841-ben feleségül veszi Schmidt Karoliná t, akitôl nyolc gyereke születik. Árpád azt meséli, anyja az orsolyitáknál kapott kitûnô neve­lést, gyönyörû mûvirágokat készített, fôz­ni pedig a püspöki konyha fôszakácsától tanult. És nagyon boldog házasságban élt a férjével. (Majdnem húsz évvel élte túl: 1893. február 7-én, 71 évesen halt meg Bu­dapesten. Hét élô gyermeke és húsz uno­kája gyászolta.) Miklós a szabadságharc után szerencsé­sen elkerüli a megtorlást, kereskedôként megbecsült polgára szülôvárosának. Fia szerint jókötésû, barátságos, jó humorú és nagyon muzikális ember volt, szeretettel nevelte, igényesen taníttatta gyerekeit. Ott­hon magyarul beszéltek, de a cselédektôl megtanultak tótul is, természetesen vál­tottak németre, a francia mûveltséget pe­dig elzászi nyelvmester biztosította. (Eh­hez jött az iskolai latin és görög.) Mind tanultak rajzolni, zenélni is – de ne sza­ladjunk elôre. Nézzük elôbb Miklós testvéreit. Ká­rolyt már emlegettem: most már tudjuk, nagybátyja az én tányérfestômnek. 1836-tól tanul építészetet a bécsi akadémián, az 1840-es évek elejétôl Pesten többnyire Frey Lajossal együtt vállal megbízásokat (a már soroltakon kívül egy sor lipótváro­si bérház, a Deák téri evangélikus iskola stb.). 1857-ben a kassai dóm helyreállítá­sát végzik. 1862-ben Henszlmann Imré -20 BUDAPEST 2008 június Gerster Miklós fényképe fia könyvében Gerster Béla, a Korinthoszi-csatorna építôje

Next

/
Oldalképek
Tartalom