Budapest, 2008. (31. évfolyam)
6. szám június - Gerle János: Art deco Budapest
többen olyanok is, akik a nemzetközi art deco magyar hagyományoktól független formavilágában alkotnak, anélkül azonban, hogy közvetlen hatást alapunk volna feltételezni. A Jónás testvérek, Dávid és Zsigmond XIII., Tátra utca 9–13 . alatti Phönix-háza (1928–29) bejáratát jéggé dermedt szökôkút-szerû térplasztikák ékesítik. Ehhez hasonló motívumot láthatunk az 1922-ben (!) épült Corvin mozinál ( Bauer Emil terve). A húszas évek új divathullámának megfelelô belsô átalakítások között témánk szempontjából a legérdekesebb az egykor a Fiatalok köréhez tartozó Jánszky Béla és Szívessy Tibor 1926-os munkája, a Forum (most Puskin) mozi (1998-as, többtermes mozivá alakítása igen sokat elpusztított az eredeti térrendszerbôl), amelynek növényi dekorációja, szobrai, korlátai, utcai portálja egy népies eredetet ôrzô, ám a nemzetközi trendhez szorosabban kötôdô art deco stílus jellegzetes példái. XIII., Radnóti Miklós utca 21/a. alatti, 1928-as lakóházuk tömegalakí tása az íves zárterkélyekkel, jellegzetes, kifelé hajló erkélykorlátja, kiemelkedôen szép korlátrácsai, ablakok közötti, bejárat feletti mûkô reliefjei talán a legvilágosabban reprezentálják az art deco formakultúráját. Az Újlipótváros két háború közötti épületállományában feltûnô gyakorisággal jelennek meg ezek a formák és motívumok. A feltételezett ok, hogy az ide költözô jómódú felsô középosztály jelentôs része igényelte a modern lakást és környezetet, de a konzervatív, polgári ízlés az art deco részletekben a klasszikus stílusok továbbélését érzékelhette. Ebbe a körbe sorolható, erôteljes vagy alig szembetûnô részletek láthatók például a Pannónia utca 12., 14., 24. , a Hol lán Ernô utca 5., 12., 14., a Kassák Lajos utca 10., 12. számú házakon. A Tátra utca 20/c. alatti házat ( Gyárfás Antal 1930 kö rül) homlokzatplasztikája, vakolatdísze, kapujának kovácsoltvas rácsa viszont a legkiemelkedôbb art deco mûvek egyikévé teszi. Szigorú geometrikus mintázat jellemzi a Pannónia utca 19. alatti, Spiegel Frigyes és Kovács Endre által tervezett lakóház (1928–29) homlokzatát, Kovács az V., Balassi Bálint utca 27 . alatt épített lakóházat hasonló motívumokkal. Tau szig Béla és Róth Zsigmond V., Október 6. utca 21. alatti, hatemeletes lakóházá nak zárterkélyeit, teraszkorlátait díszítik az expresszionizmushoz közel álló, népi motívumoknak már semmilyen nyomát nem ôrzô geometrikus minták. Az art deco legkülönösebb elôzményét az elsô világháború elôtti cseh kubista építészet jelentette. Az épülettestet a kubizmus felfogásának megfelelôen geometrikus idomokra bontó formaképzés néhány budapesti épületen is megjelenik, késôbb és szerényebb formában, de színesítve az írásomban tárgyalt iskola eszköztárát. Jellegzetes példái a II., Erôd utca 9. és Tölgyfa utca 6. alatti lakóházak. A VII., Károly körúti Madách-házak (1929–38) különbözô alkotók által, de egységes homlokzattal tervezett épületeinek arculatát Wälder Gyula határozta meg, a homlokzatokról az északnémet expresszionista téglaépítészet visszfénye tükrözôdik. A hangsúlyos – szerkezettôl független –, függôleges tagolás határozza meg a látványt, mintha a felületeket finom szôttes borítaná – a Lajta-féle, harminc évvel korábbi kezdeményezés végkifejlete. Nagyon hasonló a szintén Wälder tervezte, VII., Rákóczi út 12. alatti saroképü let is (1936–37), amelynek egymás fölé magasodó, fémlemez párkánnyal lezárt tömegei az amerikai felhôkarcolók formálásmódját idézik. A felsorolásból, elemzésünkbôl nem maradhatnak ki a síremlékek: a Kerepesi úti temetôben, a Rákoskeresztúri zsidó temetôben néhányuk teljes plasztikájával példázza az art deco sajátosan görcsös, felfelé törekvô, növényi és kristályos jelleget ötvözô karakterét. ● 6 BUDAPEST 2008 június Erôd utca 9. Madách-házak
