Budapest, 2008. (31. évfolyam)

5. szám május - Hidvégi Violetta: Ujság az újságban

személyesen, elôfizetôink s munkatársaink. Itt központosul a Vasárnapi Ujság kiadó- s szerkesztô-hivatala és nyomdája. E ház még egy évvel ezelôtt igen egyszerü külsejü, egy emeletes épület s 12 évvel ezelôtt még egy régi magyar család (Szirmay) birtoka volt. ... Az uj ház egyébiránt Heckenast terjedelmes üzletének még nem nyithatott elég helyet s szorosan csak a nyomdai intézet felállitására volt szánva. Könyvkiadói üzletével, mely egyike a legkiterjedettebbeknek nemcsak a birodalomban de Európában, több évig egy közel bérházban (kalap és himzô utca sarkán) szorongott; míg végre régi vágya teljesülhe­tett, s a nyomdai épület a mult évben diszes és kényelmes 3 emeletes palotává emelkedett, melyben Heckenast összes irodalmi üzlete most egy helyen van öszpontositva. E ház külsejének rajzát mutatja mellékelt képünk. S az épen ugy diszére válik külalakjára nézve Pest város épitészeti haladásának, valamint a benne látható élet és munkásság, a hazai irodalmi mozgalom és szükség terjedésérôl tesz tanuságot. A külsô épitészeti diszt emelik az épületen az egyes szobormüvek, minôk a homlokzat tetején Pannonia szobra, a nyom­dászat jelvényeivel s a második emelet pár­kányzatán 5 magyar irodalmi hôs: Zrinyi a költô, Széchenyi, Kazinczy, Teleki és Vörös­marty kôbe faragott mellszobrai.” A Belváros sûrûjében magasodó palota homlokzata mögött másfélszázan keresik a napi kenyeret, de éjszakánként szinte teljesen elnéptelenedik. Csak a napilapokat nyomó munkások szorgoskodnak a ház­ban, valamint a mûvezetô és a házmester lakik az épületben. A három funkció: a szerkesztés, nyo­más és terjesztés kitûnôen, racionálisan és esztétikusan szervezett. A földszin­ten rögtön egy boltot talál az érdeklôdô, ahova az Egyetem utca (Károlyi Mihály utca) felôl érkezik. Itt van az egyes lapok kiadóhivatala, mely a közönséggel tartja a kapcsolatot; itt veszik fel a hirdetéseket, elôfizetéseket, a panaszok intézése is itt történik. A földszinten az udvar felôl a kôszén- és papírraktárak, mûhelyek és la­kások, míg az épület Cukor utcai (Ferenczy István utca) részén szinte az egész utcai frontot elfoglalja a nyomdai gépterem, e fölött az elsô emeleten az örökké nyers­anyagra éhes betûszedôk terme kapott helyet. A Vasárnapi Ujság és a Politikai Ujdonságok szövegének kiszedését nyolc, míg a napilapokat tucatnál is több szedô végzi. (A kor szedôje egy óra alatt ezer betût, írásjelet rakott össze.) Ezen a szinten az udvar felôl a könyv­kötôket találjuk. Az elsô emelet egykori Egyetem utcai részén Heckenast Gusztáv kiadóhivatala, két irodája, e fölött a má­sodik emeleten a szerkesztôi szobák, a homlokzat szívében magának a Vasárnapi Ujságnak szerkesztôgárdája található. A kefelenyomatot a második emelet udvari szárnyában olvassák a figyelmes korrek­torok. A csomagolás ismét az elôzôkhöz hasonló nagyteremben, a korabeli Cukor utcai szárnyban zajlik. A harmadik eme­leten végig raktárak húzódnak, ahova az udvar felôl lifttel, „csigakészülettel” emelik fel a csomagokat. Az 1863-ban 10. évfolyamába lépett újság új épületének bemutatásakor Pákh Albert is a játék párhuzammal élt: „...ez a tizedik év, mint tudva van, a szerkesztôség jutaloméve, vagy mint mondva volt jutalomjátéka. S bi­zonyára senki nem fog találni abban valami feltünôt, ha e játék kezdete elôtt, legelôször is a szinlapot, az egyes szereplôket s a szintért mutatjuk be. Jóakarattal és önbizalommal fogunk ezuttal is a munkához; a darab ki­menetele természetesen a sors kezében van, de biztat a remény, hogy a nézô közönség a darab elején megjelent szereplôket az elôadás végén is szivesen látandja.” A közönség 1921-ig tartotta életben tap­saival a lapot. Míg az épület... A tragédiába fordult vég: Heckenast Gusztáv 1873-ban eladta házát, kiadói és nyomdai vállalatát a Franklin Társu­latnak. 1945 januárjában Budapest ost­romakor a kiemelkedô szépségû palota megsemmisült. Jó és színvonalas lapot készíteni – bár a technika az eltelt másfél száz év alatt óriási ugrások sorát tette – minden idôben komoly kihívás, a közös célt nézôk s követôk folya­matos munkájának, együttgondolkodásá­nak eredménye. Az elmúláshoz azonban elég egy pillanat. Törmelékhalmaz lehet egy gyönyörû épületbôl, és eltûnhet egy lap, melyet feléleszteni sokkal nehezebb, mint életben tartani. Féltô gondoskodással óvjuk hát azokat az értékeinket, amelyeket még ôrizhetünk, és emlékezzünk tisztelettel az egykori alkotókra és mûveikre. ● 30 BUDAPEST 2008 május A Vasárnapi Ujság szerkesztôi irodája az épület második emeletén A szedôk terme az elsô emeleten

Next

/
Oldalképek
Tartalom