Budapest, 2008. (31. évfolyam)
5. szám május - Bogárdi Mihály: Körút, út, utca meg a társaik
Egy budapesti utcát kerestem a térképen. Ekkor tûnt fel, hogy egyes közterületek neve valamiféle szokatlan „jelzôvel” van kiegészítve. Végignéztem az egész utcajegyzéket, és kiderült: a Budapesten lévô csaknem nyolcezer közterület „mûfajára” több mint harmincféle megjelölést adtak! A – remélem – teljes lista: árok, bástya, dûlô, erdôsor, fasor, forduló, gát, határsor, határút, híd, körönd, körtér, körút, köz, lejtô, lépcsô, liget, mélyút, ösvény, park, part, rakpart, sétány, tér (tere), sétaút, sor, udvar, út (útja), utca, üdülôpart, villasor. Budapest környéki településeken ilyenek is elôfordulnak: dunasor, felsô-dunasor, fôút, fôtér, korzó, lejáró, nagyút, völgy. Az árok, lejtô, lépcsô, mélyút, ösvény elnevezésbôl azonnal sejthetjük: Budán keresendôk. Part, rakpart, üdülôpart pedig csak a Duna-parton, vagy valamelyik városi patak mentén fordulhat elô. Dûlô, telep, villasor nemigen lehet belvárosi. A határsor, határút valamelyik külsô kerület és a régi Budapest határán található. Buda, Pest és Óbuda – az 1873-ban egyesített három város – még így együttesen is jóval kisebb volt, mint akárcsak az 1950 elôtti fôváros. (Dédapámnak fatelepe volt, a mai Keleti pályaudvar területének egy részén. Nagyanyám itt jött a világra 1874-ben. Születési bizonyítványán ez áll: „született Pesten, vámon kívül”.) A tereket valaha az ott mûködô piacokról, az útvonalakat szentekrôl, templomokról, szobrokról, nevezetesebb fogadókról, kocsmákról, intézményekrôl, házakról nevezték el. A nagyvárosból kivezetô, oda befutó fontosabb országutak városi szakaszai annak a településnek a nevét viselik, ahonnan indulnak: Soroksári út, Üllôi út, Kerepesi út, Jászberényi út, Váci út. Valamikor az egész Belváros összes házát egyetlen számsorral jelölték, ami mai szemmel meglehetôsen következetlennek tûnik. Manapság minden közterületen önálló a számozás. Kiinduló tengelye a Rákóczi út. Ettôl észak és dél felé emelkedô a szám. Természetesen nem lehetett ezt az elképzelést sem következetesen végrehajtani, hiszen nem minden utca, út merôleges a Rákóczi útra. Megtévesztô lehet, hogy (a régi parcellázások alapján) A – B – C – D – stb. betûvel különböztetik meg az azonos számon lévô házakat. Van olyan is, hogy egyszerûen kimarad néhány. Ilyen például az Újpesti rakpart: a Szent István park létesítésekor is egyszerûen kihagyták a 11 és a 28 közötti számokat. Az Újpesti rakpart példa arra is, hogy a „féloldalasan” beépített utak számozása eltér a szokásostól: a házak sorban vannak számozva, hiszen nincsen páros, illetve páratlan oldal. Az útja, tere elnevezést olyankor alkalmazzák, amikor például nevezetes személy a névadó. A rövidítéssel azonban vigyáznunk kell. A Városliget mögötti felüljáró rendszer egyik ágán tábla hirdette: Erzsébet kir. u., ami elolvasva: Erzsébet király utca. Erzsébet azonban nem volt király, de még királynô sem. Királyné volt. Így helyes tehát: Erzsébet királyné útja. Az utat az érvényes helyesírás utasítása szerint nem szabad u.-val jelölni. Két betûbôl álló szó rövidítése szabálytalan, félreérthetô, ráadásul értelmetlen is, hiszen az utána kitett pont amúgy is elfoglal egy betûhelyet. Ugyancsak zavart okozhat ezzel összefüggésben, hogy például Pozsony utca, Pozsonyi u. (utca) több is van Budapesten, de Pozsonyi út csak egy. Számos kerületben, negyedben utcanévbokrokat találunk. Virágok, városok, foglalkozások elnevezései halmozódnak. Híres emberek nevei azonban a város legkülönbözôbb vidékein elôfordulnak. Érdekes, hogy több mint harminc orvosról neveztek el közterületeket. Sôt, Budán van Orvos lépcsô, Kórház utca, Szanatórium utca. Rákospalotán Mentô utca. Csaknem ötven éven át volt a Körút, út, utca meg a társaik szöveg: Bogárdi Mihály, fotó: Sebestyén László 24 BUDAPEST 2008 május
