Budapest, 2008. (31. évfolyam)
5. szám május - Búza Péter: A Steindl cég elpusztult öröksége
... Irodájában ... kiosztotta a szerepeket. Pucher, te csinálod a kômives munkát, Biehn a rabitzot, Vajda Zsiga, te fested a képeket, Telcs, Maróty, Mayer, ti szobrászmunkákat csináltok, Roth Maxi, te az üvegmozaikokat meg az üvegfestést, Zsolnay, te a kandallót. ... A helyiségek két kisebb terembôl állanak. Ezek egyike bizánci és szaracén [mór, mondanánk mai szóval – B. P.] stílusok keveréke. ... A másik terem gotikus és román keverékü, csillagboltozatos, csipkeszerüen áttört hevederekkel.” És – kihagyva most a két terem berendezésének és díszeinek részletes ismertetését – másutt a szövegben még egy, a helyszín azonosítására alkalmasnak látszó mondat: „Sok kedves mókának volt évek során át színhelye az Országos Kaszinó épülete mellett levô pazar pompával berendezett, fantasztikus muzeumhoz hasonló pincehelyiség...” Alagsor, pince? S lehet, hogy nem a szomszédban, hanem valahol a kaszinó épületterében? Mert hogy Hauswirth dosz sziéjában ott lapul egy gépirat-töredék is, a jeles díszítôfestô itt már azt írja: „Az iparosság krémje alakította [ki – B. P.] az Országos Casino földszintjén a Steindl céh pazar helyiségeit.” Magyarok Háza – ez most az Országos Kaszinó palotájának aktuális neve, s volt közben Szovjet Tudomány és Technika Háza is, számozása szerint a Semmelweis utca 1-3. Végig kell járni a pincéjét és a földszintjét. Meg épületszomszédjáét. S talán valami tervanyagot keríteni errôl a fent taglalt átalakításról (Pucher, te ... Biehn, te...). Nos, ez az utóbbi kísérlet bizonyult végül termékenynek. Megmaradt ugyanis az eredeti tervlap, ôrzi a fôváros levéltára. Alpár Ignác jegyzi, kivitelezôként pedig Pucher József. És a dokumentumon ott a kézjegye a Semmelweis utca 5. számú ház tulajdonosának, bizonyos Kozma Antal nak is. Az orvosdoktor annál könnyebben egyezett bele ingatlana érintett traktusa részbeni átalakításába, mert az 1896-ban épült négyemeletes, eklektikus stílusú bérpalotát is az ezt a beavatkozást kérô és kezdeményezô Alpár Ignác tervezte. A tervlap egyértelmûen megmutatja azt is, hogy Hauswirth Ödön több adatát illetôen is rosszul emlékezett bizonyos – elismerem, csak utólag fontos – részletekre. Mert nem a kaszinó terében, s nem a pincében alakították ki a mór és a román-gót szobát, hanem doktor Kozma házának földszintjén. És ajtót sem kellett áttörniük, mert már volt egy, a két szomszédvár közös tûzfalán nyitott be- és kijárat, ezt a kaszinó nyilvános éttermének személyzete használta, egy nem túl nagy, funkciója szerint vélhetôen kisegítô konyhába és -ból vezetett át a Müller Antal irányításával valóban fényesen mûködô vendéglô tálalójába. Igaz, ahhoz, hogy a kaszinóból átzsilipeljen valaki a doktor úr háza földszintjére, néhány lépcsônyit (lásd pince) alá kell ereszkednie az elôbbinek folyosójáról. Puskin beköltözött A két helyiséget – vagyis a céh klubszobáit – nem a ház utcai frontján alakították ki (ezért is volt szükség a kaszinó palotája déli határoló folyosóján át megközelíteni, valóban a kaszinó terébôl, mondhatni, a tûzfal idegen oldaláról), ott, az ötös számú ház frontján üzletek mûködtek, illetve talán szintén vendéglô, legalábbis erre utal a tervlap felirata. Kozma bérpalotájának zárt belsô udvarára néznek a „bizánci” terem ablakai, három is. Ezek a rajzról leolvashatóan eredetileg ajtók voltak. Az egyik a már említett konyhába vezetett. 11 BUDAPEST 2008 május A falakon a tagok portréi
