Budapest, 2008. (31. évfolyam)
5. szám május - Búza Péter: A Steindl cég elpusztult öröksége
Kerítés-szomszédom, törzsasztal-tagtársam, Mezei Gábor barátom rakta elém a dossziét. Felirata: Steindl Céh. Nagyapja, Hauswirth Ödön díszítôfestô, aki e jeles társaságnak sok évtizeden át a titkára volt, ebben a mappában gyûjtötte össze azokat a dokumentumokat, fotókat, gépiratos – sajnos – töredékeket, amelyek életének ehhez a fejezetéhez kapcsolódnak. Izgalmas, érdekes, sok vonatkozásban ismeretlen összefüggésekre rávilágító anyag. És alkalmas arra, hogy némi utánjárással kiegészítve, bô száz évvel e tekintélyes és fényes szakmai társaság megalakulása után megmutassuk: mit jelent, ha valakik nem csak dolgoznak, de igényességüket is ápolják. Mert a munka minôsége – jól tudták – minden mesterségnek az egyetlen hiteles névjegye. „Fantasztikus múzeumhoz hasonló” A két helyiségbôl álló klub belsô tereit mutató, nagy méretû és pazar minôségû fényképfelvételek egyenesen provokálták, hogy megpróbáljam azonosítani a helyszínt, s fôleg, hogy kiderítsem, maradt-e bármi is a gazdagon formált s díszített termek egykori (belsô)építészeti értékeibôl, amelyeket igencsak bôkezûen alkalmaztak az egykori mesterek, saját egyesületi otthonuk kialakítása során. Átadásának huszonötödik évfordulóján, 1930-ban jelent meg a Lantos Magazinban a jegyzetlen írás, a címében „világhírû tanyának” minôsített együttesrôl. A szöveg egy hosszú szakaszában Hauswirth Ödön királyi tanácsost, a céh fôtitkárát idézi, aki a következôket meséli: „Alpár elment Wekerléhez, aki akkor az Országos Kaszinó igazgatója volt és rávette, hogy a kaszinó szomszédságában bérlendô helyiséghez engedélyezzen a kaszinó felôl bejáratot (illetve a Müller Antal konyháját biztosítsa, amely akkor kitûnô hírben állott), aztán kibérelt a szomszéd házban, az akkori Ujvilág utcában, egy sötét raktárhelyiséget. Összehívta iparosait és elôadta tervét: ajtót törünk a kaszinó épülete felé és Steindl Imre szellemében kiképzett helyiségeket teremtünk A Steindl céh elpusztult öröksége Buza Péter Szakmai s baráti egyesület meg pazar klubszobák. 1901-ben alapították a Steindl céhet, hogy ne széledjen szét az országház építésén fáradozó mesterek aranycsapata, 1905-ben alakították ki helyiségüket a Semmelweis utcában. Hírük-nevük elveszett azóta az idôben, noha hajdan s joggal tartotta számon értéküket s értékeiket a közvélemény. S bár olykor egy-egy mûvészettörténész-konferencián vagy tudományos tanácskozáson még most, száz évvel késôbb is szóba kerül a szerepük, kaland megtalálni nyomaikat Pest felvonásvégi, a függöny mögött széthordott színpadán. 10 BUDAPEST 2008 május forrás: Budapest Fôváros Levéltára Az átalakítás tervének részlete
