Budapest, 2008. (31. évfolyam)

5. szám május - Vargha Mihály: Hová vezet a misszió?

szabályozással, annak alkalmazásával el kívánunk érni. A tervezet figyelembe kívánja venni a terület kialakult történeti szerkezetét, az arányrendszert, az illeszkedés elvárásait, a meglévô, jellemzô utcai térarányokat. A szabályozás eszközeivel meg kívánjuk akadályozni a terület beépítési magassá­gának növelését, a térarányok kedvezôt­len változtatását, a tömbbelsôk további sûrítését, az építménymagassági szabályok kijátszásának lehetôségét. Támogatni kívánjuk a tömbbelsôkben, illetve a belsô udvarokban kedvezô térará­nyok, nagyobb zöldfelületek kialakítását, az egyedileg nem védett épületekre vonat­kozó „épületmegtartó képesség”-et. „Fontos, hogy mindent mérjünk, ami mér­hetô, és megpróbáljuk mérhetôvé tenni, ami még nem az.” A Galilei nek tulajdonított axióma szellemében – a fenti alapelvek biztosítására – egy rendhagyó, új, jól mér­hetô, betartható és betartatható paraméter­rendszert dolgoztunk ki, mely alapvetôen geometriai szabályokon alapul. Bevezetjük a „vertikális építési hely” fo­galmát, amely az utcai beépítés legnagyobb magasságának (ubm), ehhez kapcsolódó­an az épület megengedett legmagasabb pontjának (élp) szabályozását jelenti. A „vízszintes beépíthetôség” korlátozására pedig bevezetjük a „negatív építési hely” fogalmát, amely biztosítani tudja az inten­zitás csökkentését, úgy, hogy mindenféle túlhatározottság nélkül enged teret a fenn­tartható fejlôdésnek. A módszer: kötelezôen biztosítandó az utcai és belsô udvari légtér­arányok szabályrendszere, ebbôl kialakuló­an a legkisebb udvarméret elôírása, továbbá az ingatlanokon – egyedi vizsgálatokra alapozott módon – kijelölt, irányadó és kötelezô zöldfoltok meghatározása. Praktikusan tehát mindössze két, egyszerû geometriai szabály bevezetésé­vel kívánjuk elôírni – mérhetô, és ezáltal egzaktan számonkérhetô mutatókkal – az épület(ek) legnagyobb megengedett kuba­túráját. Mindezt úgy, hogy – reményeink szerint – a tervezett új szabályozás alapvetô célkitûzései a Terézvárosban belátható idôn belül teljesülnek is. ● Az ICOMOS CIVVIH (Történeti Városok és Falvak Nemzetközi Bizottsága) tagja, a franciaországi Város- és Lakásügyi Mi­nisztériumhoz tartozó A Méltatlan Lakás­körülmények Ellen Küzdô Nemzeti Pólus alelnöke, Michel Polge építész-urbanis ­ta tavaly novemberben járt Budapesten. Küldetése volt, hogy a régi pesti zsidóne­gyednek nevezett területen folyó tervezé­si-bontási-építési folyamatokat áttekintse, mert ott évek óta egyre nyilvánvalóbb várospusztítás zajlik, holott ez a körzet a Világörökségként jegyzett Andrássy úti övezet úgynevezett pufferzónája, az oda­vezetô városrészek egyike. Polge úr teljesítette a missziót, és meg­küldte jelentését. A misszió (latin szó) az idegen szavak szótára szerint különleges céllal idegen országba küldött szakértô tevékenységét is jelenti. Ebben az esetben pont ilyesmirôl volt szó. A kérdés persze sokakban felmerülhet: szükség van-e francia szakértôre például annak megállapításához, hogy „a világ ­örökségi pufferzónára vonatkozólag önálló városrendezési tervet kell létrehozni annak érdekében, hogy a kerületek közötti határ ne legyen egy, a zóna egységének ellentmondó szabályozási határ. Az új szabályozásnak természetesen minden érdekelt fél számára (állam, fôváros, kerületek, örökségvédelmi egyesületek, magánbefektetôk) elfogadható­nak kell lennie. Ennek érdekében a nyilvános és széles körû konzultáció tehát elengedhe­tetlen.” (idézet a sajtókivonatból, amit a jelentésbôl állítottak össze; a jelentés az ICOMOS honlapjáról letölthetô). Ugyanakkor tudjuk, hogy a tervezés folyik, Michel Polge is betekintést nyer­hetett a készülô szabályozásba. Ez azon­ban még semmiféle garanciát nem jelent arra nézve, hogy valóban megtörténnek a széles körû egyeztetések, és azok eredmé­nye megnyugtatóan bele is épül a májusi határidôre készülô dokumentumokba. Az egyik legfontosabb kívánalom például – amit a szakértôi jelentés is hangsúlyoz, miszerint nem lehet a VI. és a VII. kerületre külön szabályozási terveket készíteni –, le­het, hogy mégsem teljesül. Esetleg csupán annyiban, hogy azok készítôje egyazon személy és cége. Dr. Nagy Bélá -ról és a MÛ-HELY Zrt.-rôl van szó. Az ÓVÁS! Egyesület munkatársai – több éves tapasztalat birtokában – joggal szkeptikusak, ezért is fogalmaztak meg egy nyilatkozatot még a jelentésben fog­laltak nyilvánosságra kerülése elôtt (2008. február), miután képviselôjük szintén tanulmányozta a készülô tervet. Ebben olvasható többek között: „A szabályozási tervet nézve, minden elôremutató új sza­bályozási elem ellenére (emeletmagasság, udvarméretek, lakásméret szabályozás stb.) a megôrzési követelmények sokkal kevésbé teljesülnek, mint amennyire az a megbe­széltek alapján vagy akár a szöveges rész céljai és szándékai szerint várható lenne. A szöveg és a terv ilyen tekintetben gyakran Hová vezet a misszió? szöveg: Vargha Mihály, fotó: Sebestyén László 7 BUDAPEST 2008 május Király utca 21.

Next

/
Oldalképek
Tartalom