Budapest, 2008. (31. évfolyam)
5. szám május - Fejérdy Tamás: Faszádizmus és városi identitás
homlokzatok megtartását, ha a kialakult helyzet miatt valóban nem menthetô meg több az épületbôl, mint annak éppen ez az eleme. A legismertebb közeli példa a Hilton hotelnek a Budai Várban felépült együttese, ahol a háborús pusztítás miatt már valóban csak a homlokzat (egy része) maradt fenn. Az „igazi faszádizmust” viszont nyilvánvaló módon olyan helyeken és esetekben találhatjuk meg, ahol települések történeti beépítésének drasztikus átalakítására kerül sor, mégpedig elsôsorban egyoldalúan elôtérbe helyezett gazdasági megfontolások alapján. Nem véletlen, hogy éppen Brüsszelben alakult ki elôször „demonstratív” erôvel az ilyen természetû gazdasági nyomás, s hogy a „brüsszelizáció” szintén használt fogalma lett az olyan építészeti-urbanisztikai beavatkozásoknak – a faszádizmus valóságos szinonimájaként –, amelyek történeti épületeknek csak homlokzatát vagy homlokzati részleteit tartják meg, és építik be a telket gyakran száz százalékig kitöltô új épülettel. Érdekes, már-már történetivé váló példát találunk erre Párizsban, ahol az Opera környékén, az egyre inkább citysedô 8. és 9. kerületben, egyes esetekben már „második generációs” faszádizmusról beszélhetünk. Az európai nagyvárosok közül természetesen Londonban vagy éppen Szentpétervárott is számos példát látunk hasonló tartalmú megoldásokra. Igaz, kivételek is vannak: Lisszabonban például inkább a klasszikus város-rehabilitációnak megfelelô módszereket alkalmaznak. Rész és egész Ezeknek az eseteknek, és nem utolsósorban a tendenciáknak a tanulmányozása eredményeként valamivel árnyaltabb képet kaphatunk – ahol mindenképp kirajzolódik néhány fontos, általánosíthatónak látszó szempont. A faszádizmus, abban az értelemben, hogy történeti épületeknek csupán a homlokzatát ôrzi meg, biztosan nem tekinthetô mûemlék-helyreállítási metódusnak. Bizonyos esetekben azonban mégis mint megoldás kínálkozik: elsôsorban is városépítészeti léptékû felújítási-fejlesztési projektek esetében. Egyrészt a „semminél jobb” értelmében, mármint az értékôrzôk szemében – másrészt „még elfogadható” megoldásként: a fejlesztôk mérlegelésében. Ebben a kategóriában különleges és inkább csak valamiféle alibi-megoldásnak tekinthetô esetekként említhetjük az „aktív faszádizmusnak” azon példáit, amelyeknél a ténylegesen és teljesen lebontott eredeti homlokzat már rekonstrukcióként épül meg, vagy esetleg csak egy-két „eredeti” részlet mutatkozik idézetként az új ház homlokzatában. Ezek az esetek – éppen szélsôséges mivoltuk miatt – igen szemléletesen mutatják a faszádizmus alkalmazásában rejlô veszélyeket: a „sem nem eredeti, sem nem új” díszletvilága felé vezetô álmegoldást. Nem újdonság, hogy a városrendezési szabályozás szerepe sem hanyagolható el a faszádizmushoz vezetô döntések meghozatalában. Párizsban például a beépítési, szintterületi mutatók meghatározása bizonyult ilyen tényezônek (Francis Chassel : Le façadisme à Paris, Monumental 14. szám, 1996. – Paris, Édition du Patrimoine). Ennek alapján ugyanis, ha a fejlesztô megtartja az „eredeti beépítést”, értsd: homlokzatot, akkor számára akár a kétszeres intenzitás is megengedett. A hártyaszerûen megtartott utcai fal mögött a pucér tôkemegtérülés, azaz többlet-négyzetméter miatt jelenik meg az általában igen-igen banális új épület. A faszádizmushoz ugyanis szinte kivétel nélkül a funkcióváltás igénye és célja is hozzátartozik, hiszen ellenkezô esetben nem igazán volna értelme a belsô beosztás, a födémszintek megváltoztatásának. (Fogas kérdés, hogy a sûrûség növelését miként tudja követni a város a szükséges szolgáltatások mennyiségi növelésével – elég csak a gépkocsik elhelyezésének megnövekvô igényeire utalni.) A faszádizmus alkalmazását vagy éppen elkerülését a településrendezési szabályok természetesen nagymértékben befolyásolhatják. Attól függôen, hogy például milyen mélységben írják elô a történeti telekosztás utcavonalnál mélyebb megtartását, máris komoly hatást tudnak kifejteni, hiszen a 4 BUDAPEST 2008 május Mutatvány Brüsszelbôl Így szceníroznak a belgák a szerzô felvétele a szerzô felvétele
