Budapest, 2008. (31. évfolyam)
5. szám május - Fejérdy Tamás: Faszádizmus és városi identitás
Néhány évvel ezelôtt már közreadtam egy rövidke írást ebben a témában, a Mûemlékvédelem folyóirat hasábjain. Akkor éppen az adta az írás idôszerûségét, hogy egy európai uniós kutatási-helyzetelemzési program foglalkozott a kérdéskörrel. Az ICOMOS francia szekciója által vezetett programban számos európai ország szakemberei vettek részt, a munka részleteit és eredményeit annak rendje és módja szerint közzé is tették (Façadisme et identité urbaine/ Façadism and urban identitiy (Actes du colloque, Paris, janvier 1999). Minderrôl Korompay Katalin részleteseb ben is beszámolt „Homlokzatszadizmus / Homlokzatizmus” címmel (Új Magyar Építômûvészet, 1998. évi 3. sz.). Azóta eltelt néhány esztendô anélkül, hogy a faszádizmus a hazai közbeszéd részévé vált volna, de az is tény: egyre többen használják magát a kifejezést. S egyetérteni látszanak abban, hogy valamiféle „inkább negatív” jelenségrôl van szó, ugyanakkor az is elég világosnak tûnik, hogy a szó tényleges jelentését, pontosabban az általa leírt tartalmat illetôen jelentôsek a nézetkülönbségek. Érdemesnek tartom megpróbálni lépéseket tenni a közös értelmezés irányában. Ennek fôleg abban a tekintetben lehet haszna és értelme, hogy amikor településeink értékvédelmének és megújításának egyszerre jelentkezô igényével szembesülünk, a szereplôk (felelôs résztvevôk) valóban értsék és megértsék egymást. Csak ez vezethet el a mindenki által elérni óhajtott integrált szemléletû, azaz az értékvédelmet és a fejlesztéseket egyszerre szolgáló megoldásokhoz. Brüsszelizáció Lássunk elôször egy lehetséges meghatározást a faszádizmus fogalmára: „egy vagy több meglévô épület állapotától függetlenül történô lebontása, elsôsorban utcai homlokzata vagy homlokzatai kivételével, amelyek mögött új épületet emelnek” – írtam néhány évvel ezelôtt, Dinu Bumbaru kanadai építésznek az ICOMOS Information, 1989. évi 4. számában megjelent írására támaszkodva (tudomásom szerint ez volt ennek a jelenségnek az elsô említése a nemzetközi szakirodalomban). Ez a definíció sok tekintetben ma is megállja a helyét, ugyanakkor nem írja le teljes mértékben a jelenség urbanisztikai, történeti városz szerkezeti szempontból talán legsúlyosabb hatását. Nem utal például azokra az esetekre, Faszádizmus és városi identitás szöveg: Fejérdy Tamás, fotó Sebestyén László Nem most kezdôdött, de nem is nagyon régen. A város arculatának védelmére felesküdtek körében mára egyértelmûen szitokszónak számít rámondani egy épített házra: a faszádizmust testesíti meg. Holott lehet olyan eset, amikor nincs más megoldás. De sokkal többször adódik, hogy alkalmazása alibi azoknak, akik szemmel láthatóan nem látják egyensúlyi helyzetben az értékek és a beruházással megkereshetô haszon mérlegét Budapesten. Sok példa mutatja mára, csak úgy lehetne rendezni az egyre élesebb konfliktust, ha a tervezés egységekben s nem házakban gondolkozna. Ha a tervezô urbanista érzékkel, felelôsséggel dolgozna, s a megrendelôt is szigorú szabályok közé szorítaná a városigazgatás. Nem tartunk itt. 2 BUDAPEST 2008 május A Ferenc körúton, a Blaha Lujza tér szomszédságában