Budapest, 2008. (31. évfolyam)
4. szám április - Demeter Zsuzsanna: Erdélyi Mór, a sokoldalú fotográfus
emberként nyitotta meg második mûtermét, a Belváros egyik legforgalmasabb részén, a Kossuth Lajos utca és Ujvilág (ma Semmelweis) utca sarkán épült ötemeletes bérpalotában. Mûtermérôl a kor egyik népszerû folyóirata, a Magyar Salon mint a város legmodernebb „fotografáló-intézet”-érôl közölt leírást és fényképeket. Erdélyi Mór az 1890-es évek második felétôl egyre gyakrabban fényképezett az események mellett épületeket, újonnan születôket és mûemlékeket egyaránt. Operatôrei (mai szóhasználattal: segédei) társaságában beutazta egész Magyarországot, fényképezôgépével kastélyok, néprajzi és építészettörténeti nevezetességek egész sorát örökítette meg. E képek felhasználásával jelent meg 1909-ben a 680 képet tartalmazó, több nyelvre lefordított „Magyarország” címû album. Lankadatlan figyelemmel követte a fôvárosban végbemenô változásokat is, szenvedélyesen fotografálta Budapest lebontásra ítélt részeit, és új létesítményeit. A párizsi világkiállításon (1900) munkásságát aranyéremmel jutalmazták. A magyar pavilonokról készített fotográfiái illusztrálták a lapok tudósításait, és a „Magyarország a párisi világkiállításon” címû reprezentatív albumot. Az 1900-as évek elejétôl Erdélyi a fotográfia alkalmazásának új lehetôségeit kereste. Szorgalmazta, hogy Magyarország történeti, mûvészettörténeti nevezetességeirôl készített diapozitívjait hasznosítsák az iskolai oktatásban. 1908-ban – diapozitívok, szemléltetô képek és taneszközök nagybani elôállítására és árusítására, továbbá ismeretterjesztô néprajzi, történelmi jelentôségû mozgófénykép-felvételek készítésére – megalapította az Uránia Szemléltetô Taneszközök Gyárát. Itt – elsôként Európában – kidolgozta a vetített képes szemléltetô oktatás rendszerét. Korszerû pedagógiai céllal és koncepció jegyében: mint késôbb, 1927-ben, a Magyar Fotográfiában megjelent cikkében megfogalmazta: „valódi képet a világról a gyermek csak a fotográfia segítségével kaphat”. Vezetô szerepet játszott a magyar fotográfiai közéletben is. A Magyar Fényképészek Országos Szövetsége 1911-ben elnökévé, majd 1926-ban tiszteletbeli elnökévé választotta. 1921-tôl pedig – Uher Ödönnel és Székely Aladár ral együtt – a Budapesti Fényképészek Ipartestületének díszelnöke lett. 1926-ban, a Frankfurtban megrendezett nemzetközi fényképészkongresszusra ôt delegálták a magyar fotográfusok képviseletében. Gyakran publikált a szaklapokban. Írásai hûen összegezik pályafutása során kialakult nézeteit. A fotográfia elsôdleges feladatának az ismeretközlést tartotta, de kifejtette, hogy 12 BUDAPEST 2008 április Dunai látkép a Gellért-hegyrôl az épülô Erzsébet-híddal, 1901 körül, albumin A Kígyó tér (ma: Ferenciek tere), 1920-as évekbeli nagyítás, ezüst zselatin
