Budapest, 2008. (31. évfolyam)
1. szám január - Buza Péter: Betűzgetve Budapesten
Sokan, akik hajlandók – mert szokásuk – a felfedezés szándékával körülnézni a városban, régóta tudják, hogy elô-elôfordulnak a homlokzatokon, a bejárati kapukon, az épület elemeinek szövetében: betûjelek. Monogramok. Amikor megkíséreltük felmérni, hány ilyen épület áll Budapesten, az elsô meglepetés tulajdonképpen az volt, hogy meglehetôsen kevés. Nagyjából nyolcvanat-százat fedeztünk fel, bejárva sok utcáját, közterületét a városnak, megkockáztatom ugyanakkor, hogy így is legalább a felét felfedeztük a felfedezhetôknek. Vagyis legfeljebb másfélkétszáz, többnyire igényes bérpalota egykori gazdája akart ily módon jelet hagyni maga után, emlékeztetôt az idôben. Nem volt tehát igazán soha erôs ez a divat, ahogy pedig a sokunkban élô látványélmény intenzitása mutatná. Valóban csak arról van szó, hogy nagyon meggyôzôek, feltûnôek ezek az épületdíszek, hatásuk ezért hagy tartós nyomot abban, aki felfigyel a jelenségre. A másik meglepetés: a monogramos házak építési periódusa igen szûk idôhatárok közé szorítható. Úgy látszik az adatokból, a kötetben feldolgozott történetekbôl, hogy a házak, melyek szereplôi lettek ennek a munkának, javarészt az 1890-es években épültek. Vagyis Budapest históriájának egyetlen évtizedében, amikor egyébként maga a város is történetének legintenzívebb növekedési korszakát élte. Azt persze nem állítom, hogy korábban és késôbb nem akadtak építtetôk vagy tervezôk, akik ne találtak volna örömet és lehetôséget e házjegy alkalmazásában (találtunk az 1870-es években, de 1930 körül emelteket is), ám a felkutatottak túlnyomó többsége, legalább a háromnegyede a 19. század utolsó évtizedébe vezet. S mivel biztos vagyok abban, hogy a a kötetben feldolgozottak mintegy a felét jelentik a statisztikai összesnek, ez a tendencia Budapest minden monogramos házára érvényes lehet. A kérdés tulajdonképpen az, amikor valaki felfedezi s kibetûzi ezeket a jeleket – nem mindig egyszerû feladat! – kinek, minek a nevét jelöli, rövidíti a monogram? A válasz is megvan mostanra: elsôsorban személyekét (mondhatni: természetesen). S hogy milyen minôségükben találtattak érdemesnek dísszé válni? Nos, elsôsorban, és a legtöbbször mint tulajdonosok, építtetôk. Beljebb lépve ezen a körön, a családfô nevének jelzése a legyakoribb. De néha a feleségéé vagy mindkettôjüké, esetleg valaki másé, mondjuk a „balkézrôl” való Betûzgetve Budapesten szöveg: Buza Péter, fotó: Faragó István Újabb kötettel gyarapodott a TANDEM Grafikai Studió ANNO sorozata, újabb olyan könyvecskével, amely Budapest utcaképének (házai képeinek) önmagában figyelemre ritkán méltatott részleteit mutatja be írásban és fotókon. Faragó István, a stúdió vezetôje fényképezte a homlokzatok, kapuk, kapuzatok monogramjait, jómagam pedig megkíséreltem megfejteni a betûket. És közben figyelemre méltó összefüggések nyomára jutottam a monogramos házjelek divatjának históriájában. 12 BUDAPEST 2008 január Lukács utca 6., Surányi József
