Budapest, 2007. (30. évfolyam)
12. szám december - Csordás Lajos: Mese: masé volt kővé vált
díszítôfestések pedig – például a lovagterem oszlopain és mennyezetén – Schi kedanz Albert tervei alapján készültek. A kôfaragványok Langer Ignác mûvei. Az udvarban álló fiatornyos nagytorony, mely a gótikus részeket lezárja, a segesvári várhoz tartozónak nagyobbított mása: az „Apostol torony”. Innen egy árkádos átkötô szárny vezet a barokk és reneszánsz tömbhöz. Alpár egyébként a barokkot „Mária Terézia stílusnak” nevezte, s tulajdonképpen a reneszánsz egy kései továbbélésének, folyományának tekintette. Az udvar felôl a látogató a harmadik nagy tömbben barokk homlokzattal találkozik, ezen található a Mezôgazdasági Múzeum fôbejárata. Az épület innensô része a nagyváradi püspöki palota, valamint Fischer von Erlach és Lucas von Hildebrand terveinek motívumaiból építkezik. Az ívelt nyolcszög alakú fôkupola tervezésekor Alpár Ignác a gyulafehérvári vár Károly-kapujának tetôdíszítményét vette alapul. Bent az elôcsarnok és a lépcsôház is a gyulafehérvári építmény tereit idézi. A tömb jobb oldali homlokzata, mely egy belsô udvarra néz, a gödöllôi kastélyt juttatja eszünkbe. Ez Hajós Alfréd kiegészí tése, aki 1948-ban vezette a háború utáni felújítást, s ezzel pótolta az elpusztult részeket, melyek a lôcsei városháza reneszánsz tornyát és az eperjesi Rákóczi-ház reneszánsz homlokzatát másolták egykor. Hajós annak idején dolgozott Alpár mellett az eredeti terveken is, beavatkozása tehát elfogadható hitelesnek. E reneszánsz-barokk épületcsoport mûjégpálya felôli homlokzatát a középen álló „szepességi német torony” uralja (csúcsdísze a soproni tûztoronyra emlékeztet). Az ónémet pártázatos, sgrafittó díszítéses homlokzatot egyik végén egy I. Ferenc ko rabeli francia reneszánsz sarokelem zárja, a másikon pedig a brassói Katalin torony. Ez utóbbin látható a Közlekedési Múzeum felôl a bártfai városháza díszes zárterkélye. A torony sarkán pedig, egy kis falfülkében Lugosi Béla , a híres Drakula-színész néhány éve odahelyezett szobra! Ez persze már nem Alpár terve. Talán a gyakran itt forgató filmesek közül állította oda valaki. Vicc persze, de van benne valami az utókor ítéletébôl. Vajdahunyad – minden tiszteletünkkel együtt – kicsit a mi Drakula-kastélyunk is... ● 28 BUDAPEST 2007 december A gótikus és a reneszánsz épületeket összekötô szárny A mérethû másolatban felépült jáki kápolnabejárat A jáki motívumokból építkezô kerengô román stílusú oszlopai
