Budapest, 2007. (30. évfolyam)
12. szám december - Friedrich Ildikó: Karácsony Császárfürdő vasútállomáson
Az Almásfüzitô – Esztergom – Budapest vasútvonal lényegében a rómaiak építette út mentén halad. Ó-Szônybôl (Brigetio) indult Esztergomon (Solva) át a Duna jobbpartján Aquincumig, összekötve két légióstábort. Az államot alapító magyarok s aztán a középkor karavánjai, utasai is itt haladtak sûrû menetben. Esztergom, a korai fôváros, majd Buda így talált összeköttetést Komárommal, Gyôrrel, késôbb Béccsel. Vasutat ezen a vonalon egy helyi érdekû társaság épített, mint mindenütt az országban, ezek az 1872-1900 közötti idôszakban közel 8500 kilométeren (!) kialakított pályák a nagyjából ugyanilyen sínkapacitású államvasutak hálózatára „hordták rá” az árut és az utast. 1891 és 1896 között a HÉV társaság alakította ki közel száz kilométeren a hálózatnak ezt a szakaszát, s ennek állomásait. A fôbb csomópontok: Almásfüzitô – Esztergom – Tokod – Dorog – Angyalföld – Óbuda. 1896-ban épült fel az újpesti vasúti híd, ez tette lehetôvé, hogy teljessé váljék a magyarországi járatrendszernek ez a fontos vonala. Ennek a hídnak – pontosabban szólva hiányának – fontos szerepe lesz még a továbbiakban. A Budapest – Esztergom – Füzitôi helyiérdekû vasutat 1928-tól nem az építôje, hanem a MÁV kezelte, s nem sokkal késôbb, 1929 októberében megnyitották a forgalomnak az Aquincum és Óbuda állomás közötti összekötô vágánypárt. A háború után, a vasúti híd felrobbantását követôen ez tette lehetôvé, hogy az esztergomi vasút Óbudán át a Császárfürdô megállóhelyhez eljusson. Az északi vasúti híd ugyanis 1944-ben, Budapest légitámadásai során súlyos károkat szenvedett, majd a visszavonuló németek fölrobbantották, emiatt az esztergomi személy- és teherforgalmat kizárólag a Duna jobbpartján lévô vágányokon bonyolíthatták. 1945 után elsôként a szentendrei HÉV indult meg a Filatori-gát és a városka között (1945. február 20.), április elsejétôl már a Császárfürdôig, 1946 februárjától a Margit-hídig közlekedtek a szerelvények. A híres budai fürdôrôl elnevezett állomáson csak áthaladtak a helyiérdekû mozdonyai, vagonjai. Ugyanakkor a Buda-Császárfürdô állomás a MÁV esztergomi vonalának végállomása volt, egészen 1955-ig, a vasúti híd újjáépítéséig. A kiszolgáló helyiségeket annak az emeletes épületnek a földszintjén rendezték be, amely az egykori Zátony, majd Monitor, ma Komjádi Béla utca és az Árpád fejedelem útjának találkozásánál, az uszoda sarokszomszédságában áll, homlokzatán eredeti rendeltetésének szárnyas-kerekes szimbólumaival. Hét esztendôvel azután, hogy a MÁV a HÉV vonalán állomásként használta ezt a házat, mondhatni zavartalanul, egészen pontosan 1952. december 26-áig – amely nap annak rendje és módja szerint a szocializmus építésének szenteltetett, egyszerû munkanapként – a reggeli órákban végzetes baleset történt: a Szentendrérôl érkezô HÉV szerelvény belefutott az elsô vágányon indulásra váró esztergomi személyvonatba. A MÁV vonatokat rendszerint az elsô vágányról indították, a HÉV szerelvényei pedig a második és a harmadik vágányon közlekedtek. A váltók helyszíni állításúak és lezárhatók voltak. Teljesen nyilvánvaló volt: a váltóôr hibázott, és hibájának igen súlyosak voltak a következményei. A mozdonyok összetörtek, két személykocsi kisiklott, 26 halottról, 57 sérültrôl szólt a vádirat – bár az iratok közül sok hiányzik, s valójában nem lehet tudni, pontosak-e ezek a számok, hiányoztak és hiányoznak az orvosi vélemények is. Az anyagi kárt 300 ezer forintra, az állomás rendbetételének költségeit ezer forintra taksálták, a roncsok eltávolításán nyolc órán át dolgozott a honvédség és a tûzoltóság. 24 BUDAPEST 2007 december Karácsony Császárfürdô vasútállomáson Friedrich Ildikó 1955 óta nem állnak meg a MÁV vonatai Császárfürdô állomáson. Hogy addig megálltak, azt ma már talán a vasúttársaságnál is kevesen tudják. Pedig annak elôtte egy évtizeden át fel- és leszálltak itt a Budapest-Esztergom járat utasai. És egyszer szörnyû baleset tette sokáig emlékezetessé ezt a helyet. Ötvenöt esztendeje, akkoriban szentnek a legkevésbé sem minôsített karácsony napján itt esett meg a fôváros történetének egyik legsúlyosabb vasúti szerencsétlensége. Újságfotó a szerencsétlenségrôl
